A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében
A kiadott utasítások, memorialék szerint az első években a nádor öccsei, Eszterházy Dániel 34 és Pál 35 intézkedtek első fokon a birtok területén, ahol 1635-37 között évente több alkalommal is megfordultak. Különleges szerepe lehetett az utasítások szerint Eörsy Zsigmondnak, aki Eszterházy egyik fontos embere volt, s az uradalom folyamatos vizitációjával, a személyes jellegű ügyek vezetésével volt megbízva. 1644-ben a Rákóczi által ostromolt vár kapitányi tisztét is ellátta, sőt a sikertelen védelem után a hódoló küldöttséget is ő vezette. Kígyóssy Ferencnek és Eörsynek, Kismartonban 1637. október 3-án kiadott utasításból kiderül, hogy a birtokos politikai érdekképviseletében is eljártak, sőt a környékbeli nemesekkel kapcsolatot tartva kellett érdeklődniük az esetleges politikai változásokról, az „előttünk álló" gyűlésről, s arról, hogy ha a fejedelem háborút indít, akkor részt kívánnak-e benne venni, és ha igen, akkor melyik oldalon? 7 A számadások kivonataiból ismert, hogy Eörsy több nagy volumenű boreladással kapcsolatban is eljárt, személyesen tárgyalt a vevőkkel és intézte az ilyenkor a termelőre háruló szállításokat, elszámolásokat. 38 Ezek az ügyletek több tízezer forintos eladásokban végződtek. Eörsy nem csak a birtokon, hanem a magánéletben is kivételesen fontos embere lehetett Eszterházynak, mivel annak végrendeletében, mint tutor jelenik meg, Eszterházy Pállal, Dániellel, valamint Révay Lászlóval együtt. 3 Kevésbé ismert Kígyóssy Ferenc személye, bár neve több fontos esemény kapcsán és dokumentumban feltűnik. Jelentősségét az is bizonyítja, hogy amikor Eszterházy Pál prefektust kívánt állítani az uradalom élére, az ő neve is felmerült, mint Révay István tokaji kapitány jelöltje. 40 Szentiványi István nevével is több alkalommal találkozunk az iratokban. Róla csak annyit tudunk, hogy az Eszterházyak valamely nyugat-magyarországi familiárisa lehetett. A birtok átvételében fontos szerepet betöltő helyi szabados, főnyi Aszalay István is ehhez a szinthez tartozott. Családja az Alaghyak mellett tevékenykedett, Aszalay Miklós 1621-ben regéci udvarbíró volt. Fia, István magas végzettségét a grazi akadémián szerezte, 1627-től a személynök mellett lett jegyző, az 1630-as években, mint nádori titkár tevékenykedett. 1647 után kamarai tanácsos, majd alországbíró. 1656-ban halt meg. ' Az ő folyamatos jelenléte kevésbé valószínű a birtokon, a nádor személyes kíséretéhez tartozott, így erre kevés alkalma volt. Helybeliként viszont jól ismerte a vidék adottságait, ezért már a kezdetektől jelen volt a birtok átvétele körüli procedúrákban, sőt a kinevezett tisztek egy része is neki köszönhette hivatalát. Miskolczy Györggyel és sógorával, Papi Gáspárral folytatott levelezéséből tudjuk, hogy a birtok ügyeiben neki tartoztak számadással az alkalmazottak. Családjából két testvére, Anna és Zsuzsanna is Fonyban lakott, ahol exempta házat birtokoltak. 4 34 A cseszneki grófi ág alapítója. 35 1637 előtt nógrádi, majd füleki kapitány, 1638-tól újvári vicegenerális, a zólyomi grófi ág alapítója. TT 1907 567. 36 Szalárdy, 1980.247. 37 P 108 Rep. 34. Fasc. D. Nro. 139. Fol. 157. 38 Eörsy Zsigmond utasítása: P 108. Rep. 34. Fasc. D. Nro. 113.; valamint E 168 I. t. 526. sz. levél. 39 Merényi, 1895. 276. Eörsy ez időben Sopron vármegyei alispán is volt. TT 1907. Eszterházy Miklós nádor levelei István fiához. 311. 40 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 105. Fol. 184. 41 FallenbüchU 2002.41. 42 Az 1640-es évekből ismert egy főnyi udvarház. Nem tudni, hogy ezt ők építették-e, vagy hogy mikortól és hogyan lett övék. H Takács M., 1970. 189. 232
