A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - T. Szabó Timea: Történeti és muzeológiai adatok a miskolci és a kisgyőri meteoritokról

Nagyobb erősségű meteor-becsapódás esetén kráterek alakulhatnak ki. Ezek néhány métertől több tíz kilométerig terjedő átmérőjűek is lehetnek. Egyes kráterek napjainkra vízzel töltődtek fel, s krátertavak jöttek létre bennük. A miskolci meteorithullás körülményeinek történeti áttekintése Magyarországról is jegyeztek fel becsapódásokat a közeli és a régmúlt időkből egyaránt. Egyes korabeli krónikások megjegyezték, hogy a Földön először észlelt és lejegyzett meteorit is magyar földön hullott valamikor. Ez a hely pedig nem volt más, mint Miskolc. A problémát azonban az okozza, hogy az állítólagosán lehullt 5 kő sorsa a bizonytalanság homályába vész. Ez az információ motiválta munkámat és késztetett arra, hogy e városunkat érintő természeti jelenség történeti oldalával foglalkozzak. A kutatómunka során, a közvetlenül Miskolchoz kapcsolódó meteorit mellett, a látókörbe került egy, a közelben - Kisgyőr községben - az időben sokkal közelebb hullott meteorit is. A kezdetekkor úgy gondoltam, hogy munkámat megkönnyítheti az a tény, hogy egy-egy becsapódás, s az azt kísérő égi jelenségek felkeltik a kor emberének figyelmét, ezáltal feljegyzésre kerülnek a krónikákban, visszaemlékezésekben. Először tehát a különböző irodalmi hivatkozások feldolgozásán volt a sor. Itt azonban már az elején néhány egymásnak ellentmondó adatba ütköztem. Ezeket próbáltam meg összehasonlítani, rendszerezni, észrevételezni. Az általam fellelt legrégebbi dátumról származó miskolci vonatkozású adatot először a Pallas Nagy Lexikonában találtam meg. Itt, egy állítólagos Bonfín nevű szerzőre hivatkozva 5 emberfej nagyságú kőről beszélnek, amelyek Miskolcon illetve a szomszédos Diósgyőrben hullottak, 1459-ben. Az évszámra és a forrásként megjelölt szerző nevére pillantva, akár Hunyadi Mátyás korának neves történetírója is eszünkbe juthatna. Azonban, betűre azonos nevű forrással, s az események hasonló leírásával, csak egy évszázaddal későbbi keltezéssel találkozhatunk több további szerzőnél is, különböző feljegyzésekben, iratokban. így meg kell említeni dr. Pékár Károly közlését.

2 Ebben a szerző a szepesi evangélikus egyház dokumentumait veszi számba, amelyek között egy emlékezetes természeti esemény is felsorolásra kerül. Az évkönyvek szerint 1559-ben Miskolcon 5 emberfej nagyságú kő hullását észlelték. A körülmények leírása pontosan megegyezik az előzővel, csupán az évszám több kereken egy évszázaddal. Ezt a dátumot erősíti meg munkájában a 19. század végének illetve a 20. század elejének nagy magyar mineralógusa, Szabó József is.

3 Ő szintén Bonfinra hivatkozik,

4 s szintén 1559-et jelöli meg a hullás dátumának. Ettől eltérő, de ehhez nagyon közeli dátum szerepel a további forrásokban is. Ez pedig 1560 volt. Istvánffy Miklós

5 1622-ben, Kölnben megjelent történeti munkájában

6 5 kő becsapódásáról és az azt követő légköri változásokról ír. Az eddigi hivatkozások közül ez szól először a kövek, meteoritok későbbi sorsáról. Ezek 2 Pékár K., 1904.53. 3 Dr. Szabó József: a 19-20. század fordulójának nagy magyar mineralógusa, a selmeci bányászati akadémia egykori diákja. 4 Szabó J., 1864. 154-155. 5 Istvánffy Miklós: (1538-1615), humanista történetíró, alnádor. Fő müvében az 1490 és 1606 közötti időszakot tárgyalja. 6 Istvánffy M.: (1622), Pannonii historiarum de rebus ungaricis libri XXXIV. Coloniae Aggrippinae (Köln). 677