A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Spóner Péter: A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattár első világháborúra vonatkozó gyűjteményének adatbázisa

jelenléte bármennyire is mindennapossá vált, komoly traumát okozott egy-egy bajtárs halála. A világ és a hazai hátországi eseményekről meglehetős tájékozottsággal ír Keresztessy, ami egyrészt köszönhető a folyamatosan érkező új hadifoglyoknak - akiknek megérkezése mindig fontos esemény volt a tábor életében -, másrészt az általa a táborban olvasott újságoknak,

8 melyek valószínűleg a vöröskereszt segítségével kerültek be, bár erről nem tesz pontos említést. Összességében a napló leírása alapján nehéz, de még elviselhető tábori életet ismerhetünk meg. Jelentős változásokat hozott az oroszországi hadifoglyok életében a cári Oroszország bukása. Az új bolsevik hatalom elsődleges céljai között szerepelt az egykori cári birodalom fő tartópilléreinek a szétverése, többek között a cári hadsereg átalakítása. Ez egyúttal a hadifoglyokkal való bánásmódban is gyökeres változásokat eredményezett. Egyrészt kikerültek a katonai igazgatás fennhatósága alól, ami a gyakorlatban a központi ellátásuk teljes megszűnését eredményezte, e feladattal az új bolsevik hatalom egyáltalán nem törődött, másrészt a foglyokat egyszerűen szabadoknak nyilvánították. Azonban ez a gyakorlatban csak elméleti szabadságot jelentett az egyre inkább anarchiába süllyedő országban, tekintettel arra, hogy a helyi hatalom ezt a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyta. Az európai területekről a magyar-szovjet hadifogolycsere-megállapodásnak köszönhetően 1918. folyamán a legtöbb magyar hadifogolynak sikerült hazatérnie, a távoli, szibériai lágerekből azonban az időközben kirobbanó polgárháború következtében ez már nem sikerült.

9 Az itt rekedt hadifoglyok számára a következő két év teljes kiszolgáltatottságot és létbizonytalanságot hozott, a halálozási arány pedig minden addigi szintet felülmúlt.

10 Ez alól csak azok a Vlagyivosztok környéki táborok jelentettek kivételt, melyek japán fennhatóság alá kerültek. A kelet-szibériai lágerekből csak 1920 második felében és 1921 tavaszán térhettek haza a magyar hadifoglyok. Keresztessy Elemér második naplója a hazatérés utolsó szakaszát örökíti meg. A 22,5x16 cm átmérőjű, 93 számozott oldalas naplóból" hadifogsága utolsó három hónapjának eseményeit ismerhetjük meg. 1920. május l-jén került a berezovkai táborba, de a behajózásra még további öt gyötrelmes hónapot kellett várni. Vlagyivosztokba Nikolszk érintésével október végén érkezett meg és 1800 társával együtt október 26-án indult el haza a „Meinam" azaz „Hableány" nevű, a francia Marseille-ből érkezett teherszállító fedélzetén. A 17 799 572 mérföldes utat 42 nap alatt tette meg a hajó. Útközben érintették Saigon, Szingapúr, Colombo, Port-Said kikötőit, míg december 15-én, szerdán a hajó befutott Trieszt kikötőjébe.

12 A következő heteket karanténban töltötték, ahol nem csak egészségügyi, hanem ideológiai szűrést is végeztek a magyar hatóságok. Keresztessy karácsonykor érkezett meg Budapestre, egy gyökeresen megváltozott, ismeretlen világba, melyről nagyon keveset tudott, ami egyaránt vonatkozott a megváltozott 8 Keresztessy által olvasott újságok: Neueste Kurír (holland), Dalnyij Vosztok, Le Journal, Morning Post, Times, Wiener Allgemeine Zeitung, Neue Freie Presse, Daily Chronide. A táborba újság a szövetséges katonai látogatókon keresztül is bekerülhetett, így Keresztessy is említést tesz egy, a nemzetközi egyezmények alapján a táborba látogató amerikai tábornokról. Környeyné G. E. 1985. 87, 90. 9 A Távol-Keleten rekedt hadifoglyok helyzetéről, hazatérésük körülményeiről bővebben: Spóner P., 2001. 10 Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a Hadügyminisztérium iratai alapján a KeletSzibériában rekedt mintegy 150 ezer főnyi magyar hadifogoly közül csak mintegy 10 ezer térhetett haza. Spóner P., 2001.331. 11 HOM.HTD. 76.329.1. 12 HOM.HTD. 76.329.1.,2.o. 636