A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Spóner Péter: A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattár első világháborúra vonatkozó gyűjteményének adatbázisa

magyar valóságra és saját családi körülményeire. Tekintettel arra, hogy 1918. után a skandináv vöröskeresztes szervezetek nagyrészt beszüntették szibériai tevékenységüket, a hadifoglyok számára szinte lehetetlenné vált az otthoniakkal való kapcsolattartás. így volt ez Keresztessy esetében is. A napló utolsó oldalainak sorai azt a sokkot örökítik meg, ami hat év kegyetlen hadifogolyélet után még itthon várta a hazatérőket. Keresztessy esetében ez a családi tragédiák egész sorát jelentette, aminek fájdalmát csak fokozta a karácsony közelsége. „December 25., szombat. Borongós, lucskos, sáros idő. Jól mondja Arany János Enyhülés c. költeményében: „Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze..". Igen, fájdalom nélkül nincs boldogság. Szomorú karácsony. Programom szerint első' dolgom volt meglátogatni nagybátyám. Felmentem a lakására, azután lejöttem és előbb megnéztem a tábláját a kapu alatt, de nem láttam. Ez már gyanús volt nekem. Bementem a házmesterhez és megkérdeztem, hogy itt lakik-e a nagybátyám? A házmesternét már régebben ismertem, de ő előbb nem ismert meg, majd megismertettem magamat. Kérdezősködtem az otthoni állapotok felől. Megtudtam a szomorú valót, melyet én már még édesapám halála után sejtettem a kapott levelekből. Édesanyám meghalt. Micsoda érzés fogott el, azt ki nem mondhatom. Majd felmentem nagybátyámhoz, itt is meglepetés várt. Egy öreg embert láttam magam előtt. Hová lett a nemrég pirospozsgás, jótartású férfi? Ahogy meglátott nagyon megörült. Majd elkezdtünk beszélgetni. Elbeszélte röviden családunk állapotát. Édesanyám csakugyan meghalt apám után hét hónapra. Nagybátyám nem engedte ezt nekem megírni. Azután, hogy a drágalelkű Erzsike néni is meghalt súlyos baleset következtében. Ennyi szomorú valóság karácsony szent ünnepén. Hol vagytok betlehemi angyalok? Nyújtsátok meg holtaknak édes pihenését és boldog feltámadását. Igazán mondhatom, hogy ez a karácsony volt életemben a legboldogabb és egyszersmind a legszomorúbb is Édes Istenkém vess már véget a nagy szomorúságnak és fájdalomnak. Könyörülj meg édes Hazánkon és mindnyájunkon....'

1

'' A harmadik napló Hury Ferenc háborús feljegyzéseit tartalmazza.

14 Hury Ferenc családi és társadalmi hátteréről sokkal kevesebbet tudunk, mint Keresztessy Elemér esetében. Annyi bizonyos, hogy Keresztessyhez hasonlóan békeidőben a vasútnál dolgozott és már a háború első hónapjaiban bevonult a hadseregbe. Iskolai végzettségéről nem tesz említést a naplójában, írásából azonban arra következtethetünk, hogy az alsó fokú képzést legfeljebb néhány polgári iskolai osztállyal toldhatta meg.

15 A háborúban előbb a vasútépítésnél dolgozott, később pedig mint távírász teljesített szolgálatot. A napló a kissé hosszadalmas „Feljegyzések az örökkön-örökké emlékezetes 19141918. években lefolyt háborús időkben eltöltött időnk szomorú emlékének megörökítése céljából - Dióhéjban" címet kapta. A naplót alapvetően a józan ítéletalkotás, jó megfigyelőképesség és a tárgyilagosság jellemzi. Ezek a tulajdonságok segítették a naplóírót abban, hogy feljegyzéseiben a frontélet sok olyan apró részletét bemutassa, melyek más típusú forrásokban csak ritkán találhatók meg. Jól érzékelhető, hogy a háború első napjaiban eluralkodó, a gyors győzelembe vetett hit hogyan alakult át a háború eseményeinek hatására. Végig jelen van a feljegyzésekben a tiltakozás a tisztek, különösen az osztrák tisztek legénységgel szemben alkalmazott bánásmódja ellen.

16 A nyelvi nehézség is sok konfliktust okozott a magyar legénység és a német tisztek között. 13 HOM.HTD. 76.329.1., 91-93. 14 HOM.HTD. 75.338.1. 15 Környeyné G. E., 1985. 95. 16 Környeyné G. E., 1985. 96. 637