A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Demeter Éva: Húsvéti üdvözlőlapok a Zempléni Múzeumban

zenészekre, fiatalokra, akik tojást, bort kapnak. Az első karácsonyi képeslapként tartják számon a J. C. Horsley által Henry Cole-nak küldött lapot, amelyet még borítékban adtak postára.

21 Ennek az üdvözlőlapnak a keskeny szélső részein az alamizsnaadás jelenik meg, középen pedig egy tisztes polgári család, amelynek tagjai kinéznek a képből a címzettre, pohárral a kezükben köszöntve azt. Fenntartások nélkül állíthatjuk, hogy e korai üdvözlőlapon megjelenített életképek a karácsonyi ünnepek legjellegzetesebb képei. Ezt a tendenciát háttérbe szorítja az egyes tárgyak, illetve tárgyegyüttesek kiragadása a szokáskörből, ezeket az üdvözlőlapokon sokszor a fantázia variálja. A másik tendencia viszont az életképek szereplőinek a gyerekekkel, illetve állatokkal történő helyettesítése. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy a képes levelezőlap illusztrátorai tudatos alkotók, akik a különböző motívumokat újraértelmezik, illetve a kompozícióval, a motívumoknak az egymáshoz való viszonyával fejezik ki az összefüggéseket. így keletkezhetett az az üdvözlőlap, amelyen egy kislány tojásokkal teli bőségszarut tart a kezében.

22 A bőségszaru az ókori kultúrák és a magas művészetek ismert motívuma, de ebben az összefüggésben arra a tényre utal, hogy a tavasz a madarak tojásrakásának időszaka és a tyúkok is több tojást tojnak. A húsvéti ünnepkörben számos mágikus szokáscselekvés a tojások bőségének biztosítására irányul: pl. Erdélyben sok helyen a háziasszony azért locsoltatja meg magát, hogy a tyúkjai jól tojjanak.

23 A húsvéti népszokások viszonylag későn kerültek az üdvözlőlapokra.

24 Ennek egyik oka, hogy a társadalom minden rétege számára ismert egyetemes motívumokból építkeztek, a paraszti kultúra hagyományainak a felfedezése a sokszorosított képes levelezőlapok előállítói részéről váratott magára, akárcsak a népköltészet felfedezése az irodalom számára. De a motívumok kiragadását terjedelmi okok is indokolták az 1904/ 1905-ös korszakhatárig. A képes levelezőlapok célközönsége a polgárság volt, tehát joggal számíthattak a képes levelezőlapok kiadói ennek a rétegnek a népszokások iránti érdeklődésére. A magyar népszokások közül a húsvéti locsolás a legismertebb, egyes helyeken napjainkban is gyakorolják. Erre külön nem térünk ki, és helyszűke miatt ezt a témát a képanyagban sem mutatjuk be. Olyan szokáscselekvésre hívjuk fel a figyelmet, amelynek az eredetét és a funkcióját Gazda Klára világította meg. Több üdvözlőlapon jelenik meg a hintázás. Nyuszik hintáznak egy fatörzsre keresztbe fektetett deszkán, mellettük áll nyúlanyó, színes tojásokkal teli kosárral.

25 Gyerekek hintáznak egy tojásra fektetett deszkán, amelyen kis nyuszi ül, hátán színes tojással teli kosár.

26 Ezeket látva, arra gondolhat a szemlélő, hogy ez is az illusztrátor fantáziájának a szüleménye, és beleillik abba a mesevilágba, amit az ünnepek üdvözlőlapjai konstruáltak. Van viszont egy forrásértékét tekintve igen értékes román üdvözlőlap, amelyen egy életkép rajza látható: népviseletbe öltözve, egy fiú és két lány hintázik (1. kép). A hinta egy vastag fatörzsre keresztbe tett vastagabb ágból áll. Az előtérben kulacs, kalap, fonott kalács, egy letakart kosár, és cseréptálba helyezett hímes tojások láthatók. Az életkép a fiatalok húsvéti mulatságát mutatja be, amely a hintázásból és a rituális étkezésből áll, esetenként barátságkötésre, azaz mátkásodásra, mátka20 Egri J., 1987. V./1. 21 Közli Rapcsányi L, 1986. 22 Egri J., 1987. IV 4. kép 23 Wislockiné Dörfler F., 1895. 211. 24 PetercsákT., 1994.116. 25 Egri J., 1987. XXIX. /3. kép 26 Egri J., XXXIV. / 4. 577