A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Demeter Éva: Húsvéti üdvözlőlapok a Zempléni Múzeumban

végén, a képeslapok megszületésének és elterjedésének idején a deszakralizáció igen előrehaladott állapotban volt, hiszen sokkal kevesebb az olyan üdvözlőlap, amely a vallási ünnep tartalmát tükrözi, azok a gyakoribbak, amelyek az ünnep tárgyi kellékeit ábrázolják, és ezek többsége a kereszténység előtti, illetve az archaikus kultúrákban is a tavaszi ünnepkörhöz tartozó rituális tárgy: pl. a zöld ág. A tárgykompozíciót megjelenítő képes levelezőlapokon a tojások általában cseréptálban láthatóak, cserépkorsóban pompázó barkaágak vagy virágok mellett, esetenként a kereplő, az ostor is szerepel. Mindezek pedig szőttesre vannak helyezve. A kézenfekvő magyarázat az ilyen tárgyegyüttesek összeállítására az lenne, hogy a hímes tojásokat tudatosan helyezték a népművészeti tárgyak közé. Ha az említett népművészeti tárgyak funkcióját tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy mind a kisebb textíliáknak (kendő, törülköző), mind a cseréptárgyaknak, mind a festett, illetve díszített tojásnak a halottkultuszban van szerepe. Az archaikusabb népcsoportok, pl. a moldvai csángók napjainkban is gyertyát, kalácsot és - bizonyos személyeknek - kendőket adnak Isten nevében, pünkösdkor pedig félokás cserépkancsókat és cseréptányérokat vásárolnak, amiben az ételt, italt adják a szegényeknek a halottaikért (saját gyűjtés, Gorzafalva, 2003). Egy cseh képes levelezőlapon a hímes tojások mellett a barkaágak antropomorf korsóban állnak (9. kép). A szintén antropomorf jellegű, mezőcsáti Miska-kancsók a matyóknál az elhunyt személyt helyettesítik, a benne lévő bort a lelkek szabadulásáért itatják a szegényekkel.

19 Ezen tárgyak összetartozásának tehát elsősorban nem esztétikai, hanem funkcionális oka van. Az adományozás fontos cselekvéseleme a nagy vallási ünnepeknek: a dramatikus szokásokhoz kapcsolódóan is, de az ünnepek alkalmával intenzívebb volt az alamizsnaosztás is a szegények számára. Ennek a cselekvésnek a magyarázata: az ételadományok a halottakért történnek, akik ily módon részesülnek az ünnepben, de összekapcsolódik az ételadomány a termékenység biztosításával is. A koldusok, szegények viszont szintén nem alkalmasak az idilli világot ábrázoló üdvözlőlapokon való megjelenítésre. Van azonban elvétve olyan képes levelezőlap, amely a koldusokat, a szegényeket állatszereplőként jeleníti meg. Foltozott ruhába öltözött csirkét ábrázol az egyik üdvözlet, a kosarában fehér tojásokat visz, kalapját leemeli (12. kép). A nyuszi zeneszekrénnyel jelenik meg, mellette csirke van, ami az énekes koldusokra utal, illetve a falut körbejáró 14. kép KreszM., 1971.9. 576