A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Sümegi György: „Egyetlen dimenziónk a jelen” Szalay Lajos és László Gyula levelezéséből (1970–1991)
közöljön rólad hetvenedik éved alkalmából egy kiváló szerzőtől való írást, aki természetesen László Gyula lenne! 60 Tehát hétfőn telefonálok. Mindezt lehet, hogy személyesen is megbeszélhetjük, mert ha Isten segít, akkor szeptember közepén egy napra megint New Yorkban leszek Latin Amerikából való visszatértemben. Tudsz-e valamit a kis Salainoról? Ősöd lehetett? Leonardo da Vinci tanítványa volt, az olaszok ugyan kardoskodnak, hogy talián volt az istenadta, de a magyar műtörténészek egy része hazánkfiának, zalai szerzetesnek tartja. Müveit nem ismerem, de most viccen kívül - ha valaki a Szalay névnek dicsőségére van, az Te vagy kedves Barátom, aki a földkerekség egyik legnagyobb rajzolója vagy! Merem ezt mondani, hiszen magam is a rajzolók céhének tagja vagyok, de klikken kívül!!! Becsületből küldök be, ha felkérnek grafikai kiállításra, s hidd el jó dolgokat. Most is küldtem be négyet a Galériába, de Csohányék 61 hármat kizsüriztek, jelezvén ezzel, hogy nem üti meg az ő mértéküket! Kedvem volna nevetni, de aztán közömbösen hagyom, hiszen ő egyszerűen nem tud rajzolni, ízléses és kevésbé ízléses, modoros „rézkarcai" bizony hogy unalmasak, megjátszott népi naivságukkal. Idehaza voltaképpen csak néhányan tudunk rajzolni, elsősorban Szabó Vladimír, aztán én és Feledy, 62 Würz 63 és a fiatalok néhányan. Reich Károlyt 64 nem számítom közéjük, mert üres rutin, amit csinál s úgy tesz, mintha Picasso utánozta volna őt. Te, Lajos, hogy Picasso milyen ördögien nagy mester volt! Éppen nálatok vannak csodás korai dolgai. Később slendriánul kente fel a festéket, hiszen úgy is tudta - meg sem szárad és már viszik számolatlan dollárokért! Volt itt Szegeden egy nagy kiállításom gyermekkoromtól máig. A pestiek egyszerűen nem vettek tudomást róla. Borsos Miklós pedig szép előszavában jól látta meg, hogy nem arról van szó, hogy egy egyetemi tanár rajzol is, hanem a rajz és festés, és a szobor egyenrangú társa tudományos munkásságomnak, úgy mint mestereknél a régi reneszánszban. Akkor nem mondták, hogy festő ne tervezzen épületet, vagy ne faragjon szobrot, ne kutassa az anatómiát, sőt kissé lenézték azt, aki csak egy művészetet művelt. Természetesnek vették, ha szépen pengeti a lantot, ha Dantét magyarázza, ha a költők versenyében is megállja a helyét. Ma mindezt úgy értelmetlenkedik, hogy a két területből az egyik csak „hobby" (utálom ezt a nyegle szót!). Te a minapjában jutott eszembe a kővetkező tény, Medgyessy könyvem utószavában írnék róla. Régen a művészek fel voltak mentve a lét nagy kérdéseinek feszegetése alól, hiszen a Biblia, hit mindenre felelt. Ők megmaradtak alázatosan a maguk mestersége, művészete mellett. De amióta hitevesztettek lettünk a művészek szinte kötelességüknek érzik, hogy olyan kérdéseket feszegessenek munkáikban, amihez nem értenek: pl. tér és idő, a kozmosz mindennapi életünkben, tárgytalan erők hatása mindennapunkban, mobil műalkotás, és a jó Isten tudja mi minden derül ki a címekből! Mert nagyrészt ezek csak címek. De mindegy, úgy érzik kötelességük beleütni orrukat a lét legsúlyosabb kérdéseibe, mert nem kapnak már választ senkitől reá. Hát ezen a címen lepi el egy sereg dilettáns szépséges céhünket. Lám Medgyessy érintetlen maradt e divattól s talán éppen ez a nagy tisztasága és ereje. Ő figyelte a látott valóság viselkedését, a forma számára a lét kifejezője volt s nem kezdett teoretizálni „mélységekről", amelyek rendszerint műkedvelői álarcosbálok. Te Lajos, annyira izgat most ez a gondolat, hogy megkérlek, amint elolvastad levelemet, azonnal ülj neki s írjad meg, mi a véleményed erről? Tehát, hogy korunk művészetének haláltánca, gyökértelensége abból adódik, hogy elveszítettük a Teremtőt! 9. kép. lAszló Gyula: Szalay Lajos, 1975. László Gyula végül is a Kortárs hasábjain köszöntötte hetvenéves barátját: Rajzművészetünk Villonja: Szalay Lajos. (A hetvenéves mester köszöntése). Kortárs, 1979/12. 61 Csohány Kálmán (1925-1980) grafikusművész. 62 Feledy Gyula (1928-) Kossuth-díjas grafikusművész. 63 Würtz Ádám (1927-1994) grafikus, könyvillusztrátor. 64 Reich Károly (1922-1988) Kossuth-díjas grafikusművész. 484
