A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Pirint Andrea: Főúri ősgalériák emlékei a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

Gömör megye főispánja, később kir. főpohárnokmester is és bel. titk. tan. Meghalt 1770-ben. Ágának grófságot kap 1721-ben" - olvashatjuk Nagy Ivánnál.

27 A megözvegyült férfi Batthyány Zsigmond leányát, Júliát vette nőül. Balassa Ferenc arcképével ellentétben Zichy Kata képmása az uralkodóportréból levezethető egészalakos típusba tartozik. Míg férfirokonának gyaníthatóan közeli időben festett portréja az ősöket ábrázoló 17. századi példákat követi, a család nőtagjának megörökítésekor már nem volt elsődleges szempont a hagyományőrzés. Nemcsak az egészalakos ábrázolás, de a tájképi környezet tekintetében is új megoldást követ a Balassákat megörökítő portrék tradíciójától eltérő festmény. A szabad tájba komponált portréra már a 17. századból is találunk példát. Batthány Ádám alakja valós táj háttér előtt magasodik előttünk 1650 körül festett képmásán.

28 Tőle balra hadsereg vonul, jobbra magaslaton álló vár látképe bontakozik ki az alacsony horizontú tájban. E két motívum egyúttal kijelöli a következő időszak portrét és természeti környezetet összekapcsoló törekvéseinek „kötéspontjait" is. A szabad térben álló Zrínyi Péter, Kálnoky Antal mögött az ábrázolt haditetteire utaló csatajelenet,

29 Bánffy Dénes mögött a bonchidai kastély látható.

30 Enteriőrben áll Nádasdy Ferenc; a félig lezárt belsőből fergeteges ütközetre nyílik kilátás.

31 Leginkább ez utóbbi séma szerint épülnek fel a női arcképeket tájképi háttérrel összekapcsoló 1718. századi példák. A drapériával letakart asztal mellett, félrehúzott függöny előtt álló hölgyek mögött bal vagy jobb szélen kapunk ízelítőt a természetből, amely olykor bírhat némi célzatossággal, de női képmások esetében leginkább hangulatkeltő elemként szerepel. Csak a 18. század vége felé uralkodik el a természeti környezet az ábrázolt mögött és körül, amikor is a felvilágosodás hatására bekövetkező szemléletváltás nyomán a táj és az ember kiegyenlített szerepet kap. Zichy Kata portréján érdekesen ötvöződik a hagyomány és az újdonság. Az ábrázolt megjelenítésében a műfajra jellemző reprezentatív szempontok érvényesülnek. Az alak beállítása a 17. századi statikus megoldást követi; a csípőre tett jobb kéz és a drapériával letakart konzolra vagy asztalra támaszkodó bal kar ellentétes mozdulatára épít, 6. kép. Balassa Pálné Zichy Katalin portréja (HOM) 27 Nagyi., 1857. 126-127. 28 MNM Magyar Történelmi Képcsarnok (Ltsz.: MTKcs 569.) 29 Zrínyi Péter portréja, 1650-1660-as évek, MNM Magyar Történelmi Képcsarnok (Ltsz.: MTKcs 1523.); Kálnoky Antal portréja, 18. század második fele, MNM Magyar Történelmi Képcsarnok (Ltsz.: MTKcs 2328.) 30 1750-es évek vége, 1760-as évek eleje, MNM Magyar Történelmi Képcsarnok (Ltsz.: MTKcs 54.13.) 31 1715, MNM Magyar Történelmi Képcsarnok (Ltsz.: MTKcs 53.17.) 405