A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Pirint Andrea: Főúri ősgalériák emlékei a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

Teréziánumban végezte. Kiváló műveltsége és a császári házhoz való ragaszkodása miatt Mária Teréziának és II. Józsefnek igen kedvelt embere volt." Mint horvát bán és a zágrábi kerület főbiztosa „... Horvátország alkotmányát és jogait sértő, törvényellenes kormányzása miatt gyűlöletessé tette magát. 1792-ben Bécsbe, később Pozsonyba vonult vissza."

22 Az eddigiekben kirajzolódó életút arra enged következtetni, hogy Balassa Ferenc - mint a bécsi udvarhoz közel álló, az államigazgatásban fontos szerepet játszó nemes - hivatali minőségében festtette meg magát a miskolci portrén, s ilyenformán képünk a hivatalnokarcképek közé tartozik. Egy újabb közlés azonban megdönti ezt az egyébként helytállónak tűnő feltételezést. ,,«Casielae St. Stephani regis Hungáriáé vera imago et expositio» czímű munkáját még mint a Teréziánum növendéke adta ki Bécsben 1754-ben. Ezenkívül a Nemzeti Múzeum is őriz egy kéziratát «Elaboratum de insurrectione Hungáriáé Josepho II. imp. anno 1709» czímmel" - olvashatjuk Balassa Ferenccel kapcsolatban.

23 A hivatalnokarcképnek gyanított portré tehát valójában az íróképmások közé tartozik. A feliratban olvasható 1755-ös évszám tanúsága szerint Balassa Ferenc a „Casielae St. Stepani ..." bécsi kiadását követő évben készíttette portréját. Mint irodalmi tevékenységet folytató, s erre felettébb büszke nemes láttatja magát kezében kéziratos könyvvel, tollal, a háttérben polcon álló könyvekkel. A nyitott könyvbe vetett négy sor egykor bizonyára kibetűzhető volt, s világosan utalhatott ábrázoltunk hírül adni kívánt irodalmi teljesítményére. A Szent István uralkodásával foglalkozó mű kiadása után huszonhat évvel - nyilván nem ezen munkájával kiérdemelve - Balassa Ferencet a Szent István-rend középkeresztjével tüntették ki.

24 Képünkön mintegy összecseng az István királyt idéző két attribútum: az „éppen íródó" könyv és a portréra pótlólag ráfestett rendjel. A Szent István-rend keresztjének utólag történő felkerülését a kép datálása tekintetében feltétlenül hangsúlyoznunk kell. A „hányaveti" módon megfestett rendjel alatt kitapintható, és szemmel láthatóan is kirajzolódik az öltözék nagy gonddal megmunkált finom mustrájának textúrája, ami nem lenne tapasztalható, ha az 1780-ban szerzett kitüntetés a festmény születésekor, az ábrázolt díszes ruhájának részeként került volna a képre. Vagyis a portré megfesttetésének aktualitását semmiképpen sem az érdemrend szolgáltatta, és a kép antedatálását a Szent Istvánnal foglalkozó mű indukálta; a sorrend éppen fordított volt. A feliratban olvasható 1755-ös évszámot a festmény készítési évének tekintjük. Szintén a ragályi kastélyból került a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe Zichy Katalin grófnő portréja, amelyet nemcsak származása, de egykor olvasható kétsoros feliratának hasonlósága alapján is ugyanabból az ősgalériából származtathatunk, aminek Balassa Ferenc képmása is része volt

25 (6. kép). Zichy Kata Balassa (II.) Pál első feleségeként kapott helyet a család arcképgalériájában. Személyéről - nő lévén - szinte semmit sem tudunk. Az egyetlen adat Zichy (IV.) Ádám leányával kapcsolatban halálának éve (1729).

26 Férje „... a helytartóságnál tanácsos, 1740-diktől " Borovszky S. (szerk.), 1911. 263. 23 Uo. 24 Nagyi., 1857. 128. 25 Balassa Pálné Zichy Katalin portréja (olaj, vászon; 90x68 cm; Ltsz.: HOM 53.237.1.) Restaurálva, dublírozva 1982-1984 között. Felirata fent (KATHARINA COMITISSA ZICHY DE ZICH ET VASONKEÖ, UXOR PAULI E COMITIBUS BALASSA DE GYARMATH ET KEKKÖ) a restaurálás során eltűnt. A felirat visszaállítása dr. Kárpáti László által folyamatban. 26 Nagyi., 1865.481. 404