A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

de a nemesség vonakodott a parancsot teljesíteni. Ekkor már a szabadságharc ügye vesz­ni látszott, ezért Szepessy Pál is az óvatoskodó nemesek közé állt. Borsod vármegyéből Nagy Zsigmond alispán, Seres György jegyző és Szepessy Pál küldöttséggel keresték fel a fejedelmet, hogy szándékától eltántorítsák. Rákóczi azonban hajthatatlan maradt, sőt arra kötelezte a vármegyét, hogy a Dél-Borsodban táborozó kurucok részére élelmet szállítson. A szabadságharc leverése utáni időket Szepessy Pál bántatlanul élte át. Talán utó­lagos mentséget keresve, szembe is fordult a fejedelemmel, mert naplójában kemény szavakkal bírálta egykori vezérét. Ezzel édesapja emlékével is szembe került, mert öreg Szepessy Pál mindenét feláldozta a szabadságharcért, fia pedig - nyilvánvaló személyes érdekből - behódolt az uralkodónak. Elvitathatatlan érdeme ifjabb Szepessy Pálnak, hogy naplójában 1708-tól 1717-ig, haláláig feljegyezte a családra vonatkozó adatokat és a külvilág eseményeit. 41 Ebből a naplóból szemelvényeket közölt Leszih Andor 1927­ben, és jelezte, hogy következni fog a napló teljes feldolgozása és publikálása. Ez azon­ban nem történt meg, s így a napló még vár a vállalkozó kedvű kutatókra. A bárói ág nevezetes tagjai Az Egerben és környékén megtelepedett Szepessyek új, önálló ágat képviselnek a családban annak okán, hogy Mária Terézia a birtokszerző Pál unokáját, Lászlót, aki 1755-ben királyi tanácsosi rangot ért el, 1755. október 13-án bárói rangra emelte. László a II. Rákóczi Ferenc által 1703-ban országos postamesterré kinevezett János fia volt, 1752-ben, apja halála után katolikus hitre tért. Bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy a királynői kegy reá mosolygott. Édesapja vagyonát és József nevű, örökös nélkül meghalt bátyja részét is megkapta, ezáltal a vármegye egyik leggazdagabb nemese lett. Valószínűleg 1776-ban halt meg. A bárói ág említésre méltó tagja volt László fia Sámuel, aki nevét a művészettör­ténetben tette híressé a noszvaji kis kastély építésével, de különösen ennek freskóival 42 . A francia barokk stílusában épült kastély belső festését Kracker János Lukács, az egri Liceum festőjének tanítványa, Zách József végezte. Munkája mint a barokk racionalizá­lásának, egyben lejáratásának példája vált szakmai körökben híressé. Sámuel elsőszülött fia volt báró Szepessy Ignác, 43 aki a katolikus egyházi pályán szerzett érdemeket. 1780-ban született Egerben. A miskolci minoritáknál végzett gimná­ziumi tanulmányok után a teológiát Egerben tanulta, s ennek befejeztével 1801-ben szentelték pappá. Viszonylag fiatalon, 25 éves korában már plébános Egerben. Fuchs Xavér Ferenc, az első egri érsek 1808-ban kanonokká léptette elő. 1820-ban nagyváradi, 1828-ban pécsi püspök lett. Mint egyházi író korán feltűnt. Legjelentősebb munkája a Káldy-féle szentírás fordítás átdolgozása, amit papjai közreműködésével 1834-36-ban készített el, és saját költségén kinyomtatva, ajándékba adta az egyházmegyéknek. Ima­könyvet szerkesztett, teológiai tanulmányokat írt, és közben nyelvművelő tevékenységet is kifejtett. Ezt a munkásságát méltányolta a Magyar Tudományos Akadémia, és 1831­ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1820-ban a püspöki kinevezéssel egy időben a király valóságos belső titkos tanácsosi ranggal tisztelte meg. Vagyonos ember lévén, támogatta egyházmegyéjében az iskolákat, Pécsett jogtudományi és filozófiai tanszéket szervezett. Megvásárolta a pécsi pálosok rendházát és azt átalakíttatta a Liceum számára. Ennek 11 BmLt. XIII. 14. i2 VoitP.,é.n. 277-282. 13 Szepessy B., 1893.200. 326

Next

/
Oldalképek
Tartalom