A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

2. kép. Miskolc, Szepessy-pince a Kőporoson A 19. század végétől a család súlya, jelentősége fokozatosan csökkent. Mint korábban láttuk, a vagyon a nöági örökösödés folytán más családokra szállt; az ősi nevet továbbvinni képes férfiak száma lecsökkent. Zsigmond, a család által pazarlónak minősített Mátyás fia, a templomtelket adományozó Ferenc unokája már egy fél évszázaddal korábban, 1853-ban írt végrendeletében aggodalmaskodott a család jövője tekintetében, és biztosítékot keresett a név továbbvitelére. Ő maga jól gazdálkodott és az atyja által elpocsékolt birtokok jelentős részét visszaszerezte. A végrendelet ide vonatkozó része így szól: „...ha már csak egy Szepessy marad, akkor őt ruházom fel azon joggal, hogy egy becsületes szegény legényt tegyen meg örökösévé azzal, hogy felveszi a Szepessy nevet." A 19. század végén a Szepessyek még hallattak magukról, mert Görgey Lászlóval közösen megvásárolták a Zsarnay család háztelkét a Csabai kapu (ma Görgey utca) elején, és azon faverandás, szecessziós, kivágott motívumokkal díszített házat építettek.

22 Ezt a köznyelv Szepessy nyaraló néven emlegette. Bár a Szepessyek általában jól gazdálkodtak, akadtak köztük tékozlók is. A vagyon felmorzsolódása a már ismert okok és az 1919-es földosztás miatt felgyorsult. Az utolsóként ismert berentei földbirtokos az 1930-as gazdasági válság idején a megmaradt földek egy részét és a bányarészvényeket eladta. Egy 1925 körüli adat szerint még 410 hold volt a birtokában, de az is bérbe volt adva. Az 1946-os újabb földreform során ez is elenyészett. A Szepessyek a közéletben A magyar köznemesség a 13. század óta, amióta a törvényhozás kétkamarás rendszere kialakult, tudatosan törekedett arra, hogy részt vehessen a helyi és az országos politika formálásában. Birtokai igazgatása mellett a családok férfitagjai közéleti szerepet is vállaltak, de erre őket társadalmi rangjuk is kötelezte. Az alkotmányos munkamegosztás szerint a főrendek a felsőtáblán, a köznemesek az alsóházban politizáltak, kezdetben 22 Ua. 2003 IV/271. 314