A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

személyes jelenléttel, később követek útján. A helyi politizálás színtere a megyegyűlés volt. Itt történt a vezető tisztségviselők megválasztása, az országgyűlési, valamint az eseti követek kijelölése. Borsod vármegye szerencsés helyzetben volt, mert mindig akadtak tekintélyes családok, akik a kor színvonalán álló műveltségű férfiakat tudtak a köz szolgálatába állítani. Szendrey János ezzel kapcsolatban idézi Kazinczy Ferencet: „Kevés vármegyéje van az országnak, ahol annyi a jó fő, mint itt. Itt laknak, házuk van, különösen a téli hónapokban itt tartózkodnak, hozzájárulnak a gazdasági és közművelődési föllendüléshez." A közéleti szereplésnek három fő területe volt: részvétel a városi, megyei igazgatásban, ide értve az országgyűlési követi megbízatást is, szerepvállalás az Egyház ügyeiben és a katonai szolgálat. Részvétel a városi, megyei közigazgatásban A Szepessyek már Miskolcra költözésük előtt is vállaltak közéleti feladatokat. Nagy Iván közlése szerint a család a 15. században Szatmár és Bihar vármegyében gazdálkodott. Szepessy László 1444-ben és 1447-ben Szatmár vármegye követeként jelent meg a budai országgyűlésben. 1505-ben ugyanezt a tisztséget Szepessy János töltötte be. 1618ban Péter fia, Pál már Borsod vármegye követe. A Szepessyeket fontos közigazgatási tisztségek betöltésére nem csak vagyonuk, többszörösen megújított nemességük hanem nyilvánvaló rátermettségük is predesztinálta. Pozíciójukat erősítette, hogy kiterjedt nemesi rokonsággal is rendelkeztek, így befolyásukatjobban tudták érvényesíteni. Az idők folyamán többször választottak Szepessyt olyan tisztségekre, amelyek betöltése különleges bizalmat igényelt a megyegyülés tagjai részéről. A család Miskolcon történt tartós megjelenésével egy időben, tagjait ismét fontos tisztségekben látjuk. A letelepedéskor nevük már jól csengett a vármegyei körökben. Mátyás, György fia, Angyal Erzsébet férje 1619-től vármegyei esküdt, majd szolgabíró. Bethlen Gábortól kamarai igazgatói kinevezést kapott. 1625-ben az ő nevét is olvashatjuk a dézsmafizetést megtagadó nemesek névsorában.

23 A megtagadás indoka az volt, hogy mint nemesek és kiváltságos hajdúk, nem kötelezhetők dézsma fizetésére. 1631ben János, Mátyás öccse Miskolc város főbírája.

24 Ez az egyetlen példa arra, hogy egy Szepessy konkrét városi vezető tisztséget tölt be. A későbbi többiek mint a miskolci járás főszolgabírói, közvetve vettek részt a város irányításában. Az első betelepülők közül György, Mátyás másik öccse, 1637-ben vármegyei táblabíró, 1641-42-ben esküdt. A családtörténészek a Szepessyek leszármazását a 17. század első harmadától két főágra bontva vezetik le. Az első, idősebb főág a vagyonszerző Páltól indul. Mellékágként Pál János nevű fiától ered az un. bárói ág. A másik főág Mátyással, Pál öccsével indul (felesége: Vass Erzsébet). A továbbiakban a Szepessyek közéleti szereplését ebben a rendben követjük. Az áttekintéshez segítséget nyújt a leszármazási tábla. 23 Ua. 1998.11.367. 24 Ua. 1998.11.82. 315