A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

ALTA NON ALTÉ (A 'SENNYEY CSALÁD HISTÓRIÁJA) SISKA JÓZSEF Ötven év mesterségesen előidézett emlékezetvesztése főnemesi családjaink több­ségének nevét kitörölte a köztudatból. A ma élők egyre kevesebbet hallanak azokról, akik elődeik sorsának alakulásában századokon át meghatározó szerepet játszottak. A régiónkban élt főnemesek közül a 'Sennyeyeket mutatjuk be. A család rövid története A 'Sennyeyek az Árpád-korban Abaújban és Zemplénben honos Aba nemzetség leszármazottainak tartják magukat. Arról írásos emlékek nincsenek, hogy mikor és mi­lyen körülmények között kerültek a Dunántúl nyugati részére. Névadó birtokuk ugyanis a Vas megyei Kis- és Nagyzsennye. A család ma ismert legkorábbi említése egy 1359-es örökösödési periratban fordul elő. Négy 'Sennyey ág igyekszik rokonsági kötelékét és egyben jogos igényét bizonyítani Szecsőd várára és a hozzá tartozó falvakra. Luxembur­gi Zsigmond 1414-ben erősíti meg a velencei hadjáratban tanúsított vitézségéért 'Sennyey Balázst a nevezett birtok tulajdonában. 1444-ben és 1445-ben 'Sennyey Tamás Szombathely kapitánya. A családi adatok a 16. század második felétől kezdenek szaporodni, de a genealó­giai összefüggések tisztázásához nem mindig nyújtanak megfelelő támpontot. 'Sennyey Ferencről azt tudjuk, hogy 1549 és 1560 között Kapuvár, Léka, Sárvár kapitánya. 1571­ben már Nádasdy Ferenc jószágkormányzójaként kéri a győri várkapitányt, hogy Sándor fiát váltságdíj ellenében segítsen kiszabadítani a budai pasa fogságából. 'Sennyey Sán­dor az 1580-as években Habsburg Ernő főherceg oldalán harcol a törökök ellen. A kora­beli dokumentumokban szerepel még 'Sennyey Pál, János, Gáspár, Pongrác, de csak az utóbbiról tudjuk, hogy Sándor testvéröccse. 'Sennyey Pongrác (?-Szatmár, 1613) az 1570-es években Vas megyéből első felesége, Zsombory Klára erdélyi udvarházába költözik. Apósa révén Báthory István szolgálatába szegődik. Báthory Zsigmond és And­rás is alkalmazza. Követ, főudvarmester, tanácsos, ispán, várkapitány egymást követően. Erdély jövőjét megmentendő fogadja meg Zsigmond fejedelem tanácsát, vállalja el Básta mellett a kancellári tisztséget. Bocskai István ezért a tettéért 1604-ben eltávolítja és az addig kapott birtokadományaitól megfosztja. Rudolf császár kárpótolja. 1606-ban a mágnások sorába emeli. Rákóczi Zsigmond visszahívja, fontos feladatokkal látja el és újabb birtokokkal jutalmazza. Számít kapcsolataira és nagy tapasztalatára Báthory Gábor is. 1610-ben azonban a puszta életét mentve kell menekülnie Erdélyből. A kicsapongó fejedelem ellen szervezett Kendy-féle összeesküvésben tevékenyen vesz részt, ezért távollétében vagyonelkobzásra ítélik. II. Mátyás király segítségével telepedik le Szatmár városában, ahova második felesége, Dobszay Anna két év múlva követi családjával. Fiait külföldön taníttatja. Bécsben, Prágában, Ingolstadtban járnak iskolába. István (?-Győr, 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom