A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

Serédy György halála után, 1560-tól a vár zálogbirtokosa.

3 1567-ben bekövetkezett halála után a kiskorú örökösök mellé Mágochy Gáspárt, tornai és beregi főispánt jelölték ki gyámnak,

4 aki Alaghy András 1577-ben bekövetkezett halálakor elérkezettnek látta az időt, hogy az Alaghy-birtokokat hivatalosan is a maga számára szerezze meg. Először is gyámleányát, mint az uradalom egyetlen örökösét, 1579-ben összeházasította öccsével, Mágochy Andrással, majd pedig 1582-ben olyan szerződést eszközölt, mely alapján Alaghy Judit Regécet és Tállyát, Mágochy tornai birtokaira cserélte.

5 Mágochy Gáspár halálával az Alaghy-örökösök újra érvényesíthették régi igényüket a regéci birtokokra. Alaghy Ferenc és István (Alaghy György fiai) több alkalommal próbálkoztak a birtok megosztásával, de ez folyamatosan sikertelen maradt,

6 Alaghy Judit és új férje, Rákóczi Zsigmond azonban egyezséget kerestek. 1591 novemberében Regéc várában Alaghy Judit lemondott néhány birtokáról Alaghy Ferenc és kiskorú Menyhért fia javára.

7 Alaghy Ferenc elfogadta az ajánlatot, és az év végén a leleszi konvent előtt kijelentette, hogy felhagy a pereskedéssel, s lemond többi igényéről, abban az esetben, ha Alaghy Judit gyermekei ágának magszakadásával, a regéci uradalom az ő ivadékaira száll. Az egyezség megszületésében hozott fáradozásaiért Alaghy Ferenc Rákóczi Zsigmondnak átengedte Mádot.

8 1602 körül újra feléledt a regéci uradalom körüli vita, ugyanis elérte nagykorúságát Alaghy Judit két gyermeke, Mágochy Ferenc és Rákóczi Erzsébet, akik ettől kezdve közösen birtokolták az uradalmat. Az új tulajdonosok 1603 májusában először egyezségre léptek a két Alaghyval az örökség négyfelé osztásáról, ez az egyezség azonban csak a kamara szándékainak keresztül húzását szolgálta, és a Rákócziak később megakadályozták az Alaghyak birtokba iktatását.

9 Mágochy Ferenc az időközben kitört Bocskaifelkelés segítségével, az udvarhü Alaghyak ellenében, haláláig meg tudta tartani Regécet, bár az uradalom falvain az Alaghyakkal és a Rákócziakkal kellett osztozkodnia.

10 Rákóczi Erzsébet és Mágochy Ferenc halálával 161 l-ben újra az Alaghyaké lett az uradalom. Alaghy Ferenc még egy évig élvezhette új birtokát, melyet halála után fia, Menyhért örökölt, aki a család utolsó férfisarja volt.

11 Menyhért 1614-ben nőül vette Erdődy Annát, gróf Erdődy Tamás horvát bán és Ungnad Anna Mária leányát. Lakóhelyül, udvartartásuk központjául felváltva használták a pácini udvarházat és a regéci várat. Alaghy 1618-ban részt vett a II. Mátyás halálát követő pozsonyi királyválasztó országgyűlésen. II. Ferdinánd a bizalmát elnyerő főurat főajtónálló mesterének nevezte ki.

12 Miután Ferdinándot a cseh rendek nem voltak hajlandók elfogadni, kitört a harmincéves háború, amelybe 1619-ben Bethlen Gábor is beavatkozott. Alaghy birtokai megtartása érdekében a fejedelem táborához csatlakozott, aki főtanácsossá és a mezei hadak parancsnokává nevezte ki, 1621-ben pedig Zemplén vármegye főispánjává tette. Az udvar rossz néven vette elpártolását. Ebben az időszakban történt, hogy adománylevelet kapott 3 Illéssy, 1902.43-52. 4 Németh, 1994. 13. 5 Németh, 1994. 17. 6 Szabó, 1999.52. 7 Szabó, 1995. 11. "Kalmár, 1968. 14. 9 Illéssy, 1902.74. 10 Kalmár, 1968. 15. " Szabó, 1995. 14. 12 Szabó, 1995. 14. 228