A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

A Csorbakő elnevezés tehát minden bizonnyal az építő személyére utal. A vár korai történetében pedig Miklós volt az egyetlen, akinek neve kapcsolatban állt vele, így véleményem szerint Ládi Csorba Miklós volt a Szuhogy feletti csorbakői vár első építője. Az első vár a 14. század folyamán erősen megrongálódhatott, és helyére épült a későbbi vár is, így alakjára és méretére csak következtetni tudunk. Mivel azonban a 15. században felépített és többször bővített vár magját egy oválishoz közelítő építmény adja, ezért feltételezhetjük, hogy itt lehetett az első vár, aminek maradványait, illetve alapfalait is felhasználták a későbbi építők. A 13-14. század fordulóján a várak gyakran kör vagy ovális alakban épültek, a méretük pedig mindig kicsi volt, az ún. kisvárakhoz hasonlított. A századfordulón tömegével épültek hasonló várak, amelyek a középréteg erősségei voltak. Építésüket a tartományúri háborúskodások tették szükségessé, de ugyanakkor presztízsszerepet is betöltöttek, hiszen a várépítő középrétegü familiáris ezzel is bizonyíthatta, milyen fontos tagja az oligarcha ligájának. (A korai Csorbakő tipikusan mindkét funkciót kielégíti, hiszen a Ládiaknak bizonyos védelemre volt szükségük előbb Amadé ligája ellen, majd pedig Károly Róberttel szemben. Ugyanakkor a vár feltűnően alacsony relatív szintkülönbsége komoly, hosszas védelmet nem tett lehetővé, így az Ládi Csorba Miklós helyi hatalmának szimbóluma is lehetett.) Az építkezési láz csak 1324 körül lassult le, ugyanis ezután Károly Róbert csak ritkán adott ki várépítési engedélyt. Érdemes megjegyezni, hogy a környéken sok ilyen jellegű várunk van. A várat tehát Miklós az 1200/1300-as évek fordulója tájékán, Aba Amadé, vagy Károly Róbert elleni esztendők során építhette. Az erősség nem volt az uradalmuk székhelye, az csak egy része volt annak. Megjegyzendő ugyanis, hogy a 13., sőt még a 14. század folyamán születő új várak nem voltak jogi központjai a birtoknak, hanem pont fordítva, a felépült várak, akárcsak a vizek vagy erdők, a föld tartozékai lettek. Sőt az uradalom egy részét képező várak ekkor még annyira mellékes szerepet töltöttek be, hogy gyakran még nevet sem kaptak, ha pedig elnevezték őket, akkor általában a birtok nevét örökölték.

43 Véleményem szerint Ládi Csorba Miklós nem nevezte el a szuhogyi várát. Az erősségre később ragaszthatták építtetője után a Csorba vára, vagy pedig a Csorbakő nevet, ami végül elterjedt a köztudatban. A későbbi névadást erősítheti az is, hogy a Ládi család nem erről a várról nevezte magát. Miért nem hívták akkor a birtok, illetve a család után Ládi várnak? Elképzelhető, hogy ekkor már létezett Szendrőlád felett egy vár, amit esetleg a Ládi család egyik tagja épített és birtokuk után Ládinak nevezett el. Miután pedig Miklós Szuhogyon várat emelt, azt már nem nevezte sehogyan sem el, csak a későbbi ragadványneve lett Csorbakő.

44 Az építkezést követően nem sokkal Ládi Csorba Miklós Kassa polgárainak túsza lett, majd szabadulását követően nem sokkal valószínűleg meghalt, ugyanis 1311 után nem hallunk róla. Fiai ekkor szerezhették meg új birtokukat a Sajó mellett, Sajóládot. A csorbakői várban nem laktak a Ládiak, így az pusztulásnak indult, majd végleg leromlott, valószínűleg nem is törődtek vele. Ennek elsődleges oka, hogy drága volt egy várat fenntartani, mindez pedig a középrétegü várépítőket nagyon megterhelte, ezért is történt gyakran, hogy eredeti tulajdonosaik eladták azokat. Csorbakő sorsa is hasonló lehetett, az építő apa után már a fiúknak nem volt pénzük a karbantartására, vagy esetleg folytatásra, emellett elképzelhető, hogy egyre többet foglalkoztak inkább a Sajó menti birtokukkal, így a vár mire kész lett, vagy esetleg mielőtt még teljesen elkészült volna, EngelP., 1987. 12. A szendrőládi vár kapcsolata a Ládi családdal további okleveles és régészeti kutatást igényelne. 179