A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

GODA Gertrúd: A magyar szőlő- és borkultúrának emléket állító két historikus szoborról (Frédéric Auguste Bartholdi [1834-1904]: Lazare de Schwendi kapitány díszkútja Colmarban, 1898. [Franciaország]; Holló Barnabás [1865-1917]: Mátyás király egész alakos bronzszobra Sajógömörben, 1912-1914. ( Szlovákia)

4. kép. Tokaj várának látképe, 1660 körül (Feltehetően 16. századi rajzról készített metszet. Először közölve Braun-Hogenberg-féle vár- és városkép-gyűjtemény Jansson kiadásában.) Franciaország „legelzászibbnak" tartott történelmi városában díszkútnak megfogalmazva áll 1896-tól Lazare de Schwendi alakja. Schwendi kapitányról, aki végigháborúzta a 16. század derekán Európát, s ennek köszönhetően nagy birtokokra tett szert, szülőföldjén úgy tartják, hogy a máig forgalomban lévő „Tokay" bor tőkéit ő telepítette át Magyarországról. A legendához az alapot maga a kapitány szolgáltatja, aki 1522-ben született Mittelbiberchban, sváb nemesi családban. Gyermekkorát Ulm mellett töltötte, majd Bázelbe került, s egyetemi tanulmányait Strasbourgban végezte kiváló humanista tudósok irányítása mellett. Életrajzírója, J. Schwartz megemlíti, hogy Párizsban nagy ismeretségre tett szert, s kitér arra is, hogy a német mellett latinul, franciául, spanyolul, sőt magyarul is beszél. Mint V. Károly császár diplomatája kezdte karrierjét, majd hadsereget szervezett, és a legkülönbözőbb örökösödési háborúkban vállalt feladatot. Már a német lovagrend tagja, amikor II. Miksa császár (I. Miksa magyar király) szolgálatába áll, hogy az egyre inkább előrenyomuló török sereggel szemben felvegye a küzdelmet. 1565-ben a három részre szakadt ország felső-magyarországi német katonaságának főkapitányaként erősíti meg Miksa pozícióját János Zsigmonddal szemben.

10 Első csatája éppen Tokajban volt (1565. február 11-12.), amit Détshy Mihály tanulmányából pontosan nyomon tudunk követni, sőt a hadi tudósításokból kitűnik, mennyire megragadta a 10 Colmar város levéltárából megkapott alábbi publikációk nyomán: Grandadam, Bernard-Eichenlaub, Jean-Luc: Colmar au début du siécle. Editions du Thin, Mulhouse, 1988.; Decision du lieu d'implantation de la fontaine Schwendi, le 29. juin 1897., tirée du registre des délibérations du Conseil municipal de la Ville de Colmar de 1897.; A propos del'érection du monument Schwendi, artiele publié par un Journal quotidien (le titre nous est inconnu) du 31. juillet 1957. Ezúton mondok köszönetet Jankovich Zsófiának a szöveg pontos fordításában nyújtott segítségéért. 226