A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

GODA Gertrúd: A magyar szőlő- és borkultúrának emléket állító két historikus szoborról (Frédéric Auguste Bartholdi [1834-1904]: Lazare de Schwendi kapitány díszkútja Colmarban, 1898. [Franciaország]; Holló Barnabás [1865-1917]: Mátyás király egész alakos bronzszobra Sajógömörben, 1912-1914. ( Szlovákia)

távoli idegeneket e különösen szép vidék, s annak termése, amit „fejedelmi jövedelem" kifejezéssel illetnek: „Ugyan fejedelmi rezidencia ez a Tokaj, és bizony felette erős végház. Ha német módra építenék, bevehetetlen lenne. Oly kedvesen fekszik ligetek között a vízparton, egyik oldalán heggyel és erdővel, hogy ehhez fogható elidőzni való helyet még nem is láttam. Kelt sietve Tokaj előtt a sáncból... De Isten megadta nekünk a győzelmet efölött a fontos vár fölött, amihez foghatót erősségét, nagyságát, hatalmas fejedelmi jövedelmeit nézve alkalmasint aligha találni, ezen felül e vidéken a legszebb rezidencia... Kelt Tokajban a várban 1565. február 12-én."

1 Amikor 1568-ban magyar bárói címmel kitüntetve Schwendi elhagyja Magyarországot, a források említést tesznek négyezer akó borról, amivel nyomatékosította a szőlőültetvények telepítésének fontosságát az övéi között. Schwendi alakjáról két grafikus ábrázolás ismert hazánkban. Az egyiken I. Miksa és Thury György végvári vitéz társaságában lovagol teljes páncélzatban.

12 A mü önmagában kifejezi a kapitány kiváltságos társadalmi helyzetét, míg a másik grafika pedig a jellemét rajzolja meg.

13 Meglepően közvetlen és életszerű a mü hangvétele. A fej szinte mozgásban van, félprofilból látszik, minden etikettszabálytól mentesen, rangjelzések nélkül, hajadonfőtt. Az arc plasztikus formáit követő finom tónusok az ellenfél legkisebb rezdülésére fondorlattal reagáló emberre utalnak. A fürkésző tekintetből minden eshetőség pontos latolgatása, és az azonnali reakciókészség érződik. Érdekes módon páncélja alól kilátszik a II. Fülöp, spanyol király eleganciáját követő állófodros gallérja, ami mégsem teszi finomkodóvá. A mü alkotójáról nincs ismeretünk. A pontos megfigyelés és a kitűnő " DétshyM., 1995.25. 12 Grafika közölve: B. Kovács /., 1997. 38. Hivatkozva Cennerné Wilhelmb Gizella: Magyarország történetének képeskönyve. Budapest, 1962. 97, 38. 13 Az arcképet bemutató sokszorosított grafika egy példánya megőrződött a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeiben (Metszetgyüjtemény VI. 32. köt. No. 20.). Ezúton mondok köszönetet Gyulai Évának, aki rátalált e műre, és aki a latin nyelvű feliratot lefordította. 227