A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

RINGER Árpád: A Szeletai- és Aurignaci-kultúra a Bükk hegység középső- és felső-paleolitikumának kronosztratigráfiájában

Jelkulcs: A. A magyarországi felső-pleisztocén Arvi col i dae-sztrati gráfiája. 1. Kisemlős szukcessziók. 2. A felső-pleisztocén éghajlati görbéje. 3 B. 1. Szubaerikus üledékek: A számok feloldása: 1. lösz; 2. barna erdőtalaj; 3. homokos lösz- löszös homok; 4. összetett genetikajú, részben csernozjom jellegű talajkomplex; 5. kettős talajegyüttes alsó, szürke erdőtalaj tagja; 6. kettős talajegyüttes felső, sztyepptalaj tagja; 7. pseudomiceliumos erdősztyepp talaj; 8. geliszoliflukciós löszszerü üledék; 9. csernozjom, vagy csernozjommá alakult erdő, illetve erdősztyepp talaj. A betűjelzések feloldása: Mai = Mályi agyagfejtő 1. talaj; Ml = Miskolc 1. palco­pedokomplex; MA1+MA2 = (Miskolc) Avas 1. - Avas 2. paleotalaj; SM4 = Sajószentpéter Mar­git-kapu-dűlő 4. paleotalaja; MS3 = Miskolc-Sajószentpéter 3. paleotalaj; MS2 = Miskolc­Sajószentpéter 2. paleotalaj; MSI = Miskolc-Sajószentpéter 1. paleotalaj; SzO 1,2,3 = Szirma­besenyő-Ónod 1-3. paleotalaja. B. 2. Barlangi üledékek: A számozás feloldása: 1. Barna erdőtalaj, vagy barna rendzina képződésével színgenetikus barlangi talaj; 2. szögletes mészkőtörmelékű löszszerü üledék (= „barlangi lösz") 3. sajátos össze­tett genetikája barlangi talajkomplex; 4. kettős barlangi talaj, az alsó intenzívebben fejlett; 5. le­gömbölyített mészkőtörmelékű „barlangi lösz"; 6. gyengén fejlett kettőződött barlangi talaj; 7. rendzinaszerű sötétszürke) barlangi talaj. A betűjelzések feloldása: SÍ 1-3 = a Suba-lyuk 1.-3. rétegének barlangi talaja; L = a Lambrecht Kálmán-barlang 4-5. rétegének barlangi talaj komplexe; S6+S7 = a Suba-lyuk 10. és 12. rétegének kettőződött barlangi talajkomplexe; S4 = a Suba-lyuk „zsombolyának" kettőződött (szürke) barlangi talaja (8. és 10. réteg); S3 = a Suba-lyuk „zsomboly" 6. rétegének barna barlangi talaja; SzS2 = a Szeleta-barlang 4. rétegének (Kadic 1916-os rétegtani szelvényének számozása szerint) és a Suba-lyuk zsomboly 4. rétegének (sötétszürke) barlangi talaja; SÍ = a Suba-lyuk zsomboly 3. rétegének (és valószínűleg a Szeleta-barlang Kadic 1916-os rétegtani szelvényének számozása szerinti 5. rétegének) (barna) barlangi talaja. B. 3. Régészeti kultúrák: A számok feloldása: 1 = Bábonyien; 2 = Korai-Szeletien; 3 = Fejlett-Szeletien; 4 = Bükki­Taubachien; Fogazott élű Moustérien (Miskolc Avas-Tüzköves); 6 = Kaparókban gazdag Tipikus­Moustérien (Suba-lyuk 1-6. réteg); Suba-lyuk típusú fogazott eszközökben gazdag Charentien (Suba-lyuk 10-14. réteg); 8 = Sajószentpéter-Margit-kapu-dűlő 5. rétegének átmeneti Késői­Moustérien ipara; 9 = Bükki-Aurignacien I; 10 = Bükki-Aurignacien II; 11 = Gravettien; 12 = Késői- vagy Barlangi-Gravettien. Az északkelet-magyarországi felső-pleisztocén szabad ég alatti és barlangi összletek párhuzamosításának munkánkban alkalmazott alapelve a következő: 1. A lehűlési szakaszok szubaerikus löszének, löszös homokjának, homokos löszé­nek a barlangokban - a bejáratban és a beltér elején - rendre szingenetikus barlangi lösz, barlangi löszös homok, stb. felel meg. 2. A felmelegedési szakaszok nyíltszíni talaj képződése pedig - legalábbis a beltér elejéig - folyamatosan barlangi talajba, majd a repedéseken és kürtőkön át a kitöltés felszínére települt sajátos kolloviumba megy át. A barlangi és a szabad ég alatti rétegképződés megfeleltetésének ezt az elvét úttörő kutatónk, Hillebrand Jenő ismerte fel. Neves szakemberünk még 1935-ben fogalmazta ezt meg a következőképpen; „Die Ausfüllungen der Höhlen sind zwar sehr mannigfaltig, trotzdem lassen sich diese in grossen Zügen durch ein gemeinsames ideales Schema 3 LabeyrieJ. 1984. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom