A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
SÜMEGI György: „Az etnográfus mindenütt talál tanulmányozni valót” (Györffy István levele Lükő Gábornak, 1931-33)
Berlin 1931. júl. 7. Nb! 9 Jancsó Benedek 10 is Váleni de Munteban kezdette a pályafutását. Itt kezdett románul tanulni. Mikor ott jártam vele, megtaláltuk a nyelvmesterét, aki 40 év előtt románul tanította. Megható volt a viszontlátást látni. A két öreg szinte sírt örömében. Ma már nem tudom, ki volt a nyelvmestere. Valószínűleg már nem él! 2. Györffy István levele Lükő Gábornak Kedves Barátom! Levelét megkaptam. Lajtha 11 még nem mondotta, hogy a maga levelét megkapta. Azonban addig ne induljon el, míg tőle levelet nem kap. Beszéltem Kodállyal, s azt ajánlja, hogy lehetőleg fonográffal gyűjtsön. Kodály ajánlja, hogy az eloláhosodott csángók között is gyűjtsön népdalokat. Az a tény, hogy bizonyos csángó fonetikai sajátságokat is átvisznek az oláh nyelvbe, arra enged következtetni, hogy dallamaikat is megőrizhetik. Beszéltem Bátky 12 igazgató úrral a maga moldvai gyűjtőútja érdekében, s ő 200-P-vel hajlandó támogatni az útját, és pedig az az óhajtása, hogy ezt az összeget fényképezésre használja fel. Meg lehetne próbálni bakói vagy románi fényképészeknél csángókat ábrázoló negatívokat vásárolni. Pár lejért meg lehetne darabját venni, s így nagyszámú viselet- és típusképhez jutnánk. Az összegyűjtött anyagot időről időre Csutakhoz 13 küldhetné, hogy ne cipelje magával mindenüvé. A jegyzeteket is jó volna, ha oda küldözgetné. Mielőtt elindulna, olvassa el Weigandnak a Jahresberichtjében (1903) 14 a moldvai utazásáról szóló jelentését. Ebben azt írja, hogy a moldvai magyarság részint erdélyi bevándorló, részint csángó, részint egy igen ősi magyarság töredéke. Ezeknek földrajzi elhelyezkedéséről is ír. Küldök különben egy néprajzi térképet is. Ezt jól tanulmányozza, de ne vigye magával, hanem küldje vissza nekem vagy Sepsiszentgyörgyre. Jónak látnám, ha Cucutenit, Raducenenit és Epurenit 15 a Prút mellett meglátogatná. Itt még magyar szakember sohasem járt. Jó lesz, ha Poiana lu Jurascot is meglátogatja. Szabófalván Martinas Antalt ismerik a magyar nyelvészek. Ploscuteni a legdélebben fekvő csángó falu, mely teljesen magyar még. Itt hosszabb időt lenne érdemes tölteni. Van egy legendás község Besszarábiában Cioburci=Csöbörcsök. Itt Zöld Péter 16 150 év előtt igen sok magyart talált. Jerney 1 nem jutott el, csak a szomszéd faluig, s azt hallotta, hogy magyarok már nincsenek. Domokos 18 is csak pár órát tölthetett itt. Én 1924-ben Szalontán beszéltem egy csöbörcsöki gagauz fiúval (török anyanyelvűek, ortodox vallásúak). A gagauzokat eltörökösödött kunnak tartják. Esetleg egyszer érdemes volna ezt a falut is megvizsgálni, de ezt most ne kapcsolja össze a moldvai úttal. Érdekes, hogy pár év előtt Oroszországból kaptunk hírt, hogy Csöbörcsökön (másik ilyen falu, a Dnyeszter baloldalán) magyar iskolát állított a szovjet. Én azt hiszem, hogy ez is legenda. 9 Nb = Nóta bene -jegyezd meg jól. 10 Jancsó Benedek (1854-1930) publicista, történész, irodalomtörténész. Könyvei többsége a román nemzeti törekvéseket mutatja be. 11 Lajtha László (1892-1963) zeneszerző, népzenekutató, 1913-tól a Néprajzi Múzeum munkatársa. 12 Bátky Zsigmond (1874-1938) néprajzkutató, geográfus, 1918-tól a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 13 Csutak Vilmos (1878-1936) tanár Sepsiszentgyörgyön, 1916-tól a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. 14 Weigand, Gustav: Die Dialekte der Moldau und Dobrudscha. Jahres bericht des Instituts für Rumanische Sprache zu Leipzig IX - 1902. 138-236. 15 Cucuteni, Raduceneni, Epureni -román szakemberek, tanárok. 16 Zöld Péter. Olvastatott illy Írás: Notitia de rebus Hungarorum qui in Moldaui et vltra degant, Scripta ad Adm. R. D. Petro Zöld Parocho Csik-Delniensi in Siculia ad A.R. P. Vincent Blaho. In: Molnár János: Magyar Könyvház III. 1783. 414^4-28. 17 Jerney János keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. I—II. Pest, 1851. 18 Domokos Pál Péter (1901-1992) tanár, népzenekutató. Moldvai gyűjtését, kutatásait bemutató első könyve: Moldvai magyarság. Csíkszereda, 1931. 381
