A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SISKA József: Bodrogközi átkelőhelyek

nél, Szomotomál, a Latorcán: Zéténynél, Lelesznéi és Battydnná\ voltak, nyári száraz időben használható, stratégiai szempontból is jelentős gázlók.

3 /. kép. Bodrogköz és környéke (Magyarország Autóstérkép, 1999.) Révek A bodrogközi révekről sok történeti adat maradt fenn. Ennek oka valószínűleg az, hogy a hozzájuk kapcsolódó vámszedési jog a királyi haszonvételek sorába tartozott. Szent István a nyugati feudális államoktól átvett jogrend alapján alakította ki a regálék rendszerét. A malom, kocsma, mészárszék tartásához hasonlóan a révjogot a mindenkori uralkodó saját hűbéreseinek adományozta. így juthattak hozzá a földesurak, egyházi szervezetek, mezővárosok. Az adományok tényét a királyi kancellárián írásban rögzítették. A később felmerült, révvel összefüggő peres ügyek kivizsgálását a legközelebbi hiteles hely embereire bízták. A Bodrogköz abban a szerencsés helyzetben van, hogy az itt található Lelesz premontrei rendű prépostsága volt a 13. századtól kezdve, 1874-ig a környék hiteles helye, amelynek dokumentumai kisebb hiányokkal ugyan, de a mai napig fennmaradtak.

4 A királyi birtokadományok határjáró okleveleiben is gyakran felbukkannak a révek, mint 3 Csorba Cs., 1990., Pók J., 1992. 4 Siska J., 2001. 300