A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

rehabilitáció elindításához fellendült a múlt értékeinek tudatos kutatása, korábbi rendezési, építészeti megoldások, kezdeményezések kezdtek rendszerezetten napvilágra kerülni a múzeum és a levéltár raktáraiból. A Herman Ottó Múzeum részéről Dobrossy István, a B.-A.-Z. Megyei Levéltárból pedig Csorba Csaba és Seresné Szegőfi Anna nyújtott segítséget a múlt megismerésében. A tervező szervezetek közül az ÉSZAKTERV-nél Pirity Attila építész és kollektívája (Golda János, Rudolf Mihály, Szőke László építészek), az 1983-ban szerveződött MISKOLCTERV-nél Krisztik Pál főmérnök és Szabó József építész tartották különösen fontosnak a pár évvel korábban még nem sokra becsült területekkel, épületekkel való foglalatoskodást.

80 A belvárosi tömbök rehabilitációjának egyik előfeltétele volt a Széchenyi utcából az átmenő forgalom kizárása, majd a belváros egy szakaszának (Városház tér-Villanyrendőr) sétálóutcává alakítása. A Széchenyi utcát határoló tömbök közül valójában csak egyet, az ún. Tulipán-tömböt sikerült befejezni, a belvárosban elkezdett rehabilitációs munka itt tekinthető a legeredményesebbnek, egyben a leglátványosabbnak is.

81 A városrehabilitációs elképzelés, s annak tervasztalon történő megfogalmazása része volt az 1980-as évek közepétől egyre erőteljesebben érzékelhető szemléletváltásnak. Az ÉSZAKTERV-nél Horváth István, a MISKOLCTERV-nél Krisztik Pál s Bodonyi Csaba, a Miskolci Építész Műhely szervezője, irányítója neve és munkássága jelzi ezt a váltást - írja Kelemen István.

82 Vámossy Ferenc a 20. század magyar építészetének áttekintésében bizonyítja, hogy ez nem elszigetelt, hanem országos jelenség volt. Az 1960-as évek végén kezdődő, s az 1989-es rendszerváltásig tartó korszakot ő az organikus építészet időszakának nevezi. A Modern Mozgalom elveire épülő, az építészeti formában is megnyilvánuló kritikát látja, véli felfedezni benne. „Ez a szemléletmód - írja - a változást természetszerűnek és elkerülhetetlennek vallja", az élő építészet az organikus értelmezést is kínálja.

83 Akik részesei voltak ennek a megújulásnak, kivétel nélkül életüket, munkásságukat, az építészet gyakorlását a nagy állami tervező vállalatoknál kezdték, s hosszú évekre volt szükség ahhoz, hogy a tervgazdálkodás „elfáradását" látva vagy érezve, tudatosuljon bennük a civil társadalom jelentősége, hagyományos értékek újraéledése, új értékek, formák felértékelődése. Ebbe a miskolci képbe tartozik Ferencz István két munkája, a Miskolci Egyetem Jogi Karának épülete és az egyetem új aulája, valamint a Zenemalom épülete (az egykori Barva malom átalakítása) a Jókai lakótelepen. Noll Tamás nevét jegyzi a Szentpéteri kapui kórház területén épült Gyermekrehabilitációs Központ (GYEK), Bodonyi Csaba tervei alapján pedig a Népkertben a Technika Háza 1985-1989 között épült fel. Az Ady-hídnál a Hungária Biztosító székháza Horváth István főtervező építész munkája, s a Centrum Áruház bővítése is az ő nevéhez kapcsolódik. Szakonyi Adrienn a Pannónia Szálloda rekonstrukciós terveit, Haraszti László pedig az Újdiósgyőri Bükk Áruház terveit készítette ebben az időszakban. Az iskolaépítések közül az Avasi Gimnázium épületegyüttese Dézsi János munkája, a Berzeviczy Szakközépiskola bővítési terveit pedig Gyimóthy Zsuzsa készítette. Nem valósult meg a Viszlai József tervezte Művészeti Gimnázium (az ún. Vasaló-tömbben) és a kisegítő iskola a Bedeg-völgyben, amelyet Puskás Péter tervezett. Kelemen Istvánt idézem, aki ennek a '80-as évtizednek további alkotásaira hívja fel a figyelmet. „Elkezdődött a városkapuk térségének is tudatos fejlesztése, s ennek 10 Kelemen I., 1997.267. 11 Dobrossy I., 2001. 110-117. 12 Kelemen l, 1997.269. n Vámossy F., 1998. 171-172. 199