A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

nyomán a nyugati városkapuban a Bükki Nemzeti Park fogadóépülete (Taba Benő), a déli városkapuban a Lovasiskola és a Sárga Csikó Vendégfogadó (Dósa Károly) kerül megvalósításra. A belvárosi kulturális intézményhálózat gazdagítását jelentette a Deák téren kialakított görögkeleti Orthodox Múzeum, a lakóházból felújítás során kialakított, s Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusművész állandó kiállításának otthont adó épület (építész: Szabó József). Ekkor fogalmazódott meg a dr. Petró Sándor hagyatékából a városra maradt Hunyadi utcai lakóépület kulturális célú hasznosítása (építész: Viszlai József), valamint a Rákóczi-ház átalakítása Szalay Lajos grafikusművész hagyatékának elhelyezésére. Ez a program később a színházrekonstrukció nyomán elköltöztetett Galéria új szárnyával is kibővült (építész: Viszlai József). Már a '90-es évek elejére húzódik át a Nemzeti Színház rekonstrukciója és a színészlakások építése, bővítése (építész: Bodonyi Csaba), mely a belváros egyik legjelentősebb rehabilitációs átépítése. ...A kilencvenes évek eleje már egy új fejezet a városépítés, városfejlesztés történetében. Új fejezet azért is, mert a korábbi társadalomirányítás szétesett, az évről évre apadó központi gazdasági háttér megszűnt, s az új önkormányzatiság rengeteg bizonytalansággal, lehetetlenségre kényszerítéssel indult. A régi helyébe lépő jogi szabályozás, a finanszírozási háttér az elmúlt fél évtizedben (ti. 1990-1995) is oly gyakran módosul, hogy a tervezhető előrelátás helyett a napi feladatok «kezelése» lett a városépítés és üzemeltetés gyakorlata, vagy folyamata." Az 1990-2000 között eltelt évtized építészete még „minősítés nélküli", sőt név nélküli, csak a megjelent új igények kielégítési formáiból tudunk megállapításokat, vagy inkább vélekedéseket tenni. A 20. századi Magyarországot bemutató monográfia építészetről szóló fejezete az 1990-től eltelt évtizedet is „csak" a társadalmi rendszerváltás időszakaként jegyzi, jeles képviselőkkel, néhány általánosítható megállapítással.

85 Az ok(okok) nyilvánvalóan egyszerű (egyszerűek), vagyis „a rendszerváltást követő szemlélet-, gazdasági-, tulajdonviszonybeli és jogszabályi változások folytán keletkezett szokatlanul új közegben átalakult az értékrend, hiteltelenné váltak célok, tervek, gondolatok, helyükbe újak léptek. A változások okozta identitászavar megjelent az építészetben, de ettől sokkal inkább tapintható az urbanisztika - ezen zavar okozta - társadalmi méretű hitelvesztése. ... A '90-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi, a tervgazdálkodás időszakában született hosszú távú városfejlesztési koncepció alapos átértékelésre szorul."

86 Az átértékeléshez egy évtizedre volt szükség, amely - ismerve az 1884-es városrendezési terv történetét, a 19. század végi nyugodt békeévek társadalmi közérzetét és hangulatát - nem számottevő idő. Úgy készült el az új ÁRT, hogy közben folyamatosan készültek a részletes rendezési tervek. Csak 1990-1995 között negyedszáz RRT kidolgozására került sor. Aki a napi sajtót nyomon követi, a lakossági fórumokból tudja, hogy 1996-2001 között hasonló számú RRT kidolgozására, vitájára, illetve elfogadására került sor. A mögöttünk lévő évtizedről írja Vámossy Ferenc, hogy „az új igények a bankszféra és a kereskedelem épület igényeinek kielégítésére, egyes új szolgáltatásokra irányultak. A kezdeti irodaház-építési láz három év alatt alábbhagyott, a lakásépítés jóformán leállt, csupán családi házak épültek, az 1970-es évi lakásszám mintegy tizedében. Hamar megindult a lakásfelújítás és üzletátépítés, majd 1993-tól egyre nagyobb számban Kelemen I., 1997.271-272. Vámossy R, 1998. 172-174. Újvári A., 1997.237. 200