A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
CSÍKI Tamás: Zemplén vármegye dualizmus kori rajza (Egy 19. század végi szöveg értelmezéséhez)
szerepet. Igaz, a gimnáziumban még Thaly Kálmán tanította, az egyetemen viszont a szabadelvű Kautz Gyula, illetve Kőnek Sándor, akik nem a közjogias történetszemléletet, hanem közgazdasági, pénzügyi, statisztikai ismereteket adtak át számára. (Fontos lehet továbbá, hogy egyetemi tanulmányait éppen a kiegyezést követően kezdte.) Másfelől a főváros „sűrűjében" zajló ideológiai és tudománypolitikai csatározások, melyek nem egyszer az itt élő aulikus és függetlenségi párti történetírókat tovább polarizálták, vidéken talán kevésbé voltak élesek, így Gézát sem késztették a nyílt, esetleg a tudományosság rovására történő állásfoglalásra. 8 (Az ellenpélda épp az öccs, Ballagi Aladár, aki pesti tudományos karriere s a szélsőséges köznemesi-nacionalista történetszemlélet védelme érdekében a legnagyobb hírlapi vitákban vett részt. 9 ) A munka előzményéről A Magyar Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága 1887-től szervezte azokat az előadásokat, melyek egy-egy megye vagy város korabeli „közgazdasági és közművelődési állapotát" mutatták be. A cél a gazdaság és társadalom „lokális szempontokból" való megismertetése volt, a millenniumi fejlődés érzékeltetésének (illetve az elmaradottság felszámolásának) nem titkolt szándékával. Ezekre a felolvasásokra épült - Ballagi 1892-ben tartotta sajátját 10 - a Körösi József szerkesztette s az említett bizottság által kiadott Megyei Monográfiák c. sorozat, melynek füzetei az egységes tematika következtében 11 alkalmasak voltak a dualizmus kori Magyarország különböző régióinak összehasonlítására is. 12 8 Vö. Waktor\.m.l9. 9 Az sem véletlen, hogy Géza - miként említettük - a Szabadelvű, Aladár a Függetlenségi Párthoz csatlakozott. (Utóbbiról és Szekfűvel folytatott vitájáról Glatz F., 1980. 184, 194, 201-202.) 10 E rövidített szöveg önállóan megjelent: Zemplén vármegye közgazdasági és közművelődési állapota. Akadémiai Értesítő III. 1892. 698-708. " Az elvárásokat Körösi a következőképpen foglalta össze: „A munka fősúlya a jelen közgazdasági állapotok és a létrejöttükön közreműködő okok előadására fektetendő. A tárgyalandó szempontok a következők: a földrajzi és népességi állapotnak, bevezetésül szolgáló, rövid ismertetése; a földmüvelés helyzete és jövedelmezősége, a napszámok és bérek magassága, a dívó gazdasági rendszerek jelzése, egyes mintagazdaságok említésével, esetleg rövid leírásukkal; a tejgazdaság és az állattenyésztés állapota, az erdőművelés módja, jövedelmezősége és helyzete; a bányászat helyzete és annak kilátásai; a megyében virágzó kis (illetőleg háziipar székhelyeinek és jelentőségének ismertetése; a nagyiparban fennálló munkabérek és munkásviszonyok, a nevezetesebb gyáraknak esetleges rövid leírásával, főgyártmányaiknak, valamint - ha lehetséges - eladási piacuknak fölemlítésével; az ipartörvény hatása az iparra és az iparosokra, különösen a munkásokra; a kereskedelem állapota, tárgya és terjedelme; bankok és takarékpénztárak működése; az uzsora és az uzsoratörvény hatása. Ezeken felül még kívánatosnak látszik, hogy e monográfiák kiterjedjenek a közigazgatás általános állapotára, különösen pedig az iskolaügyre és az igazságszolgáltatásra, valamint a közegészségügyi viszonyok rövid jellemzésére, mi mellett feltűnő állapotok lehetőleg okaikra visszavezetendők. Végül figyelmet érdemelnek még az általános néprajzi és közerkölcsi szempontok, valamint a nemzetiségi állapotok is, de mellőzésével minden, a napi politikába vágó fejtegetéseknek." Körösi J., 1891. XIX-XX. 12 A Megyei Monográfiák 1891-ben megjelent kötetében pl. Grünwald Béla Zólyom megyéről vagy Pisztory Mór Pozsony városáról írt, míg az 1895-ös II. kötetben Somogy, Békés, Csanád és Sopron megye mellett kapott helyet Ballagi Zemplén megyéje. Ezt megelőzően a mintegy ötíves szöveg 1893-ban jelent meg önállóan (tanulmányunkban ezt használtuk). 133
