A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

CSÍKI Tamás: Zemplén vármegye dualizmus kori rajza (Egy 19. század végi szöveg értelmezéséhez)

ZEMPLÉN VÁRMEGYE DUALIZMUS KORI RAJZA (Egy 19. század végi szöveg értelmezéséhez) CSÍKI TAMÁS Újabban a magyar történetírásban is felbukkantak a történeti narráció, a történelem elbeszélésének vagy megjelenítésének lehetőségeiről, egyáltalán a múlt megismerhetőségéről s ennek korlátairól, a történelemről szerzett információink és adataink értelmezéséről szóló diskurzusok. S ezek nyomán valóban felmerülhet, mennyire lehet hiteles az a kép, amit az empirikus kutatások, az innen-onnan feltárt információk alapján próbálunk a korábbi évszázadokról alkotni. Másfelől a lokális-regionális: pl. egy-egy megye gazdasági, társadalmi vagy politikai sajátosságainak vizsgálatánál kerülhet előtérbe az a kérdés, hogy analízisünk - ami ilyen esetben követhető megközelítésmód lehet - meddig terjedhet anélkül a veszély nélkül, hogy az a történeti jelenségek olyan csoportját hagyná figyelmen kívül, amely (esetleg) a felvetett kérdéseknek és problémáknak eltérő értelmezését adhatná. Vagy meddig terjedhet anélkül, hogy tautológiába, fölösleges adathalmozásba csapna át, amikor a feltárt információk már semmi újat vagy valóban specifikusát nem mondhatnak a választott vizsgálati egységről. E veszélyek feloldására, s a megismerés szerény lehetőségeinek kibővítésére hívtuk segítségül Ballagi Gézát, az 1851 és 1907 között élt történetírót, aki 1893-ban jelentette meg Zemplén megye c. munkáját. Ennek leírásai alapján kívánjuk bemutatni a megye „közgazdasági és közművelődési állapotának", valamint - ehhez ezúttal csak néhány reflexiót fűzve - a szerző elbeszélésmódjának egy-két sajátosságát. A szerzőről Mivel minden leírt szöveg valamiképpen tükrözi szerzője ismereteit, sőt egyéniségét is, ezért - a rendelkezésre álló életrajzi adatok alapján - erről kell röviden szólnunk. Ballagi Géza zempléni zsidó családból származott. Apja, Ballagi (Bloch) Mór, az 1843-ban evangélikus, majd református vallásra tért nagy hírű teológus, szótár- és nyelvtaníró. Öccse, Aladár (1853-1928) Szekfü Gyulával a Rákóczi-kérdésben legnagyobb sajtóvitába keveredő, a Thaly Kálmán-féle köznemesi-nacionalista történetírás hagyományait követő, Sárospatakon akadémiai (1876/77), majd a fővárosban egyetemi tanár.

1 Ballagi Géza a pesti református főgimnáziumban tanult, ahol a magyar irodalmat tanító Thaly Kálmán „volt rá nagy hatással..., s akivel kölcsönösen igen szerették egymást."

2 Majd az érettségit követően - valószínűleg apja akaratára - a bécsi egyetem jogi 1 Részletesebben WaktorA., 1995. 1-2. sz. 44-51.; Újvári P., 1929. 81-82. 2 Szánthó Gy., 1909. 244. (Szánthót „kartársi viszony és benső barátság" fűzte Ballagihoz, amit értékeléseinél figyelembe kell vennünk.) 131