A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
†TAKÁCS Béla - VERES László: A szoldobágyi és szelestyei üveghuták története II.
A SZOLDOBÁGYI ÉS SZELESTYEI ÜVEGHUTÁK TÖRTÉNETE II. f TAKÁCS BÉLA-VERES LÁSZLÓ A történelmi Erdély szorosan vett határain túli területeken, a 18. század elején a szoldobágyi üzem mellett több üveghuta is működött. 1722-ben létesült üveggyártó műhely Máramarosban, a somkúti járásban levő Károlyi-uradalomhoz tartozó Papbikón. 1741-ben kezdte meg a működését a nagyváradi római katolikus püspökség béli uradalmához tartozó Hagymáson is egy üveghuta, amely 1780-83 között Bél községbe települt át. 1754-ben a Kővár-vidéki Districtusban, ugyancsak a somkuti járásban levő Butyászán épült egy üveghuta, melynek történelméről ma még keveset tudunk. A 18. századi hutaalapítások sorát a szelestyei üzem zárja, amely szintén a somkuti járásban, a Károlyi család domíniumán létesült. A 18. századi alapítású partiumbéli huták közül egyedül csak a szelestyei üzem érte meg a 19. századot. Működése kitölti ezt az időperiódust is. A 19. században létezett még egy másik üveghuta is, de ezt már ebben a században alapították. 1840-ben az Élesdtől 27 km távolságon elterülő Feketeerdőn indult meg az üveggyártás. Egyes vélemények szerint az 1820-as évek elején már működött ezen a helyen üveghuta. 2 A szoldobágyi, a béli, valamint a butyászai és a papbikói üveghuták a 19. században már nem léteztek. A szelestyei és a feketeerdői huták működése átnyúlik a 20. és 21. századra is, utódai napjainkban is működnek. A szelestyei huta alapítása Az üzem alapítása teljes pontossággal nem állapítható meg. Károlyi László a Károlyi család birtokainak történetét bemutató munkájában csupán feltételezésekbe bocsátkozik az alapítást illetően. Leírja, hogy Szelestye-Új hután „Már 1755-ben volt itt egy üveghuta, mely hogy tulajdonképpen mikor állíttatott fel, az iratokból nem tűnik ki, akkor árendában volt egy zsidónál." Közismert tény az üveghuták vándorlása. Az üveggyártás egyik legfontosabb alapanyaga, a hamuzsír készítéséhez és a kemencék fűtéséhez szükséges fát biztosító erdőségek kimerülése után sokkal egyszerűbb feladat volt a kis üzemeket új területekre áttelepíteni, mint a fát úttalan utakon a hutához szállítani. Szelestye-Újhuta elnevezésében az Ujhuta kifejezés utal arra, hogy ez az üzem sem volt előzmények nélküli. Mikor létesülhetett és hol működött az első huta? A korabeli térképekre tekintve, a Kővári Districtus somkuti járásában Szelestye-Újhutától (Poiana Codrolui) északra, mintegy 6 1 Vö. Bunta M.-Katona /., 1983. 73. 2 A partiumbéli hutákra vonatkozó adatokat 1. még Veres L., 1997. 51-56. 3 Károlyi L, 1911. 171. 115
