A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

TAKÁCS Béla – VERES László: A szoldobágyi és a szelestyei üveghuták története I.

munkájáért 8.-Ft 51 krajcár; két kemencefütőnek s két fickónak és üvegkötőnek 61.-Ft 45 krajcár; hutás mesternek készpénzben 51.-Ft 47 krajcár; kemence fűtő fickóknak, cigányoknak, heteseknek kenyérre; angáriális üveg jövedelemből extendáltatik 561.-Ft 57 krajcár, az expenzák subtraháltatva (a kiadások levonva) marad lucrum (haszon) 191.-Ft 28 krajcár". Merkel János 1722. július 13-án újabb jelentést küld a huta működéséről, érdekessége miatt ezt is szó szerint közöljük:

29 „Üveg jövedelem: két hét alatt tétetett munka expendáltatik 133.-Ft 39 krajcár. Nb. (nóta bene = megjegyzés) Ez alatt az idő alatt a hutás mester fia egész hétig beteg lévén nem dolgozott, hasonlatosképpen a hutás mester két nap. Ezen üvegeknek csinálására expendáltatott: a hutások quatriálisa és sextriálisa (négy és hatnapi) expendáltatik 45.-Ft 56 krajcár; két sirer (kemencefútő) legénynek és két sirer fickónak két hétre 45.-Ft; két sirer fickónak két hétre deputált (küldött) kenyéréért l.-Ft 42 krajcár; két üveg kötőnek két hétre 2.-Ft 15 krajcár; palackokhoz való fa forma csinálásáért 15 krajcár; 1 és fél mázsa flusz hamuért, és annak égetéséért l.-Ft 16 és fél krajcár; 39 véka flusz hamuért 5.-Ft 1 és fél krajcár; 47 000 klárisnak fel fűzésére 23 és fél krajcár; 35 font sóért 35 krajcár; cigány Gábornak hután tett munkájáért, kenyérért, munkásoknak, heteseknek, s béreseknek kenyérért 4.-Ft 30 krajcár; 4 és fél font Braunsteinért, avagy fekete festékért 13 és fél krajcár; 6 font arsenicumért 36 krajcár; 4 és fél font salétromért l.-Ft 30 krajcár; 50 öl égő fáért 10.-Ft". A huta jövedelme tehát 1722 júliusában a jelentés szerint 46.-Ft 21 krajcár volt két hét alatt. Maga a két jegyzék bepillantást enged a huta életébe, ugyanakkor azt is mutatja, hogy a női munka mennyire volt megbecsülve 1722-ben: negyvenhétezer üveggyöngy felfűzéséért az illető asszony, vagy leány 23 és fél krajcárt kapott! A huta termékei között az üveggyöngyök is szerepeltek, ezekről majd később írunk, de már itt feltűnő az, hogy ezeket az apró üvegszemeket mindig megszámolták még akkor is, ha több ezres tételről volt szó, akár a készítésnél, akár a felfűzésnél. A két „üvegkötő" asszonynak, akik a készárut gabonaszalmába csomagolták, két hétre 2.-Ft 15 krajcárt fizettek. A jelentésekből nem, de egy 1726. május 6-án kelt számlából kitűnik, hogy 1722— 1728 között Fúrós Gáspár volt a hutásmester Szoldobágyon. Fráter Grönig jezsuita patikus a számla szerint kéri az uradalmi tiszttartót, hogy az 1725. október l-jén a huta számára vásárolt 9.-Ft 54 krajcár értékű barnakő, smaltin, arzén árába Fúrós Gáspár hutásmester csak 8.-Ft-ot fizetett ki, az adósságot, vagyis l.-Ft 54 krajcárt szíveskedjenek megküldeni a gyógyszertárnak. A jezsuita vezetés alatt álló és a Szoldobágyhoz legközelebb levő patika Egerben működött, az üvegolvasztáshoz szükséges vegyszereket itt vásárolta Fúrós Gáspár. Szintén az üvegolvasztáshoz szükséges vegyszerek ügyében ír levelet Farkas István felügyelő gróf Károlyi Sándornak az 1723. augusztus 27-én kelt levelében: „Hogy pedig a jövő télire a hutás munkája folyvást mehessen, salétrom, kék festék, Braunstein, arsenicum és csont iránt méltóztassék Exellenciája dispositiot (intézkedést) tenni, hogy minek előtte meggyújtatik a kemence, azon matériák ide szolgáltatnának, mert salétrom csak 8 fontnyi, Braunstein 20, arsenicum 6 fontnyi vagyon, csont és kék festék pedig semmi nincsen". Farkas István javasolja a grófnak, hogy az eddig Lengyelországból beszerzett barna földet inkább Egerben vegyék meg, mert ez olcsóbb.

30 Farkas István hutafelügyelő 1725. május 3-án kelt levelében azt írja gróf Károlyi Ferencnek, hogy „a huta mesternek június 10-én lejár a szerződése, tovább nem marad. Hanem a szebeni hutában vagyon egy mester, ha másunnan nem, el lehetne hívni, tud OL. P. 392. 76. fiók OL. P. 397. 17286. sz. irat 275