A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZABÓ Júlia: Miskolci portrék 1750-1950. Miskolc régi képeslapokon

MISKOLCI PORTRÉK 1750-1950 MISKOLC RÉGI KÉPESLAPOKON SZABÓ JÚLIA Amikor a Miskolci Galéria igazgatójától, Dobrik István úrtól azt a megtisztelő kérést kaptam, hogy ezt a portrékiállítást megnyissam, még nem tudtam, hogy e kiállítás képei - melynek készülő katalógusát Gyulai Éva és Dobrik István, a kiállítás rendezői juttatták el hozzám - egy távoli híres város, európai kultúrközpont, Firenze képtárában és városi múzeumában jutnak majd eszembe.* Firenze urai a 16. században antik szoborgyűjteményük galériájában egy sorozat portrét helyeztek el híres emberekről és asszonyokról, mindazokról az elődökről és kortársakról, akiket fontosnak tartottak.' A portrék különböző kvalitásúak, nem a festő, hanem az ábrázolt személye volt a fontos, s az, hogy a képsorozat kitekintést adjon az egész akkori világra. Ebben a firenzei sorozatban jelen van Matthias Corvinus és II. Lajos magyar király, II. Lajos felesége, Mária királyné és Báthori István lengyel király. A Mediciek rézlemezre metszett térképgalériájában pedig egy térkép szélén, mely után csak a fehér folt, a Nyx következik, kibetűzhettem Kassa és Szepsi, Patak és Lelesz, Debrecen és Várad, Kolozsvár és Gyulafehérvár, valamint Diósgyőr, Szikszó és Miskolc nevét.

2 Miskolc tehát már akkor és ott is jelentett valamit, az európai kultúra egyik helyszíne volt. Miskolc a reneszánsz korában valószínűleg nem készíttetett festmény arcképeket elöljáróiról és híres embereiről, de a város környékén már igényes síremlékeken örökítették meg azok tetteit, akiknek ideálképét Szikszai Fabricius Balázs 1568-ban Perényi Gábor sírfeliratán megírta: „Pannon főnemesek közt annyira messze kiváló, ... dísze az egyháznak, haza atyja, ... menedéke veszélyben a népnek /Békét kedvelő, de nagy ellene a belviharoknak ... /Földművelők biztos nyugodalma s a múzsa fiaknak támasza /" A latin nyelvű feliratot Szinnyei József fordította magyarra, a sírkő a sárospataki középkori templomban töredékekben található. Hasonló sírkövek Miskolcon is voltak és vannak is.

3 Miskolc újkori felvirágzása a 18. században kezdődött. Mária Terézia kora, az újabb történeti kutatások - elsősorban Kosáry Domokos tanulmányai alapján - már a gazdasági és kulturális stabilizáció és virágzás kora, melyet egyházi és világi építkezések és intézményalapítások kísérnek. II. József toleranciája és reformtörvényei pedig lehetővé tették a magyar városokban különböző vallások, népek kultúrájának gazdagodását. Ennek a gazdagodásnak további emlékei keletkeztek a 19. században. Miskolc építészetében az avasi templom * Megnyitó beszéd a Herman Ottó múzeum és a Miskolci Galéria közös kiállításán - 2000. augusztus 19. 1 Marosi Ernő: (válogatta, fordította, és az előszót írta) Emlék márványból vagy homokkőből, öt évszázad írásai a művészet történetéből. Bp. 1976. 31-32. 2 Firenze, Palazzo Vecchio. Térképterem. „Germánia" térképén láthatók az említett helységek. 3 Gervers Molnár Vera: Sárospataki sírkövek. Művészettörténeti Füzetek. 14. Budapest Akadémiai Kiadó 1983. 87-88. 4 Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Budapest, 1991. Magyarok Európában. III. szerk. Glatz Ferenc. 507