A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
SPÓNER Péter: 42 nap a világ körül. Hadifogság Kelet-Szibériában 1918-1921
42 NAP A VILÁG KÖRÜL HADIFOGSÁG KELET-SZIBÉRIÁBAN 1918-1921 SPÓNER PÉTER Tanulmányunk megírását egy, a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában található egykori hadifogoly naplója inspirálta. A naplóíró, Keresztessy Elemér 1 a hadifogság egy olyan, az utókor számára talán kissé feledésbe merült, de annál tragikusabb fejezetét, annak is utolsó szakaszát örökítette meg, melynek az első világháború befejezése után több százezer magyar hadifogoly volt részese. Ők voltak azok, akik Oroszország háborúból való kilépése után szibériai fogolytáborokban rekedtek és az orosz polgárháború, az antant hatalmak passzivitása és nem utolsósorban a magyar belpolitikai helyzet, a felelős magyar politikusok határozatlansága miatt további hosszú, gyötrelmekkel teli éveket voltak kénytelenek szibériai lágerekben tölteni. A háború befejezése után több mint három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az utolsó magyar katona is hazatérhessen, de az eredeti létszámnak csak töredéke láthatta meg ismét szülőföldjét. Tanulmányunkban ennek a három évnek a történéseit próbáltuk bemutatni, a magyar kormány törekvéseit a hadifoglyok hazahozatalára és a szükséges fedezet előteremtésére, az ez idő alatt a hazai társadalomban - különös tekintettel a miskolci kezdeményezésre - kibontakozó összefogásra és magának a hazahozatalnak a kivitelezésére. Forrásként a hazai szakirodalom mellett a Hadtörténeti Levéltárban található hadifogoly-gyűjteményt, illetve az akkori hadügyminisztérium 55/a és 55/b hadifoglyokkal foglalkozó ügyosztályainak anyagát, a B.-A.-Z. Megyei Levéltárból Miskolc város polgármesteri hivatalának iratait és a város közgyűlési jegyzőkönyveit, a korabeli miskolci sajtó híradásait és végül a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációjának iratait használtuk fel. A témával foglalkozó kutató már munkájának kezdetén szembesül egy kényes kérdéssel, nevezetesen az orosz hadifogságba kerültek számának tisztázásával. 1918 őszén véget ért az emberiség történelmének addigi legnagyobb tömegeket megmozgató háborúja, amely a hadifogságba esettek számában is tükröződött. A háború évei alatt több százezer magyar katona került orosz hadifogságba, bár a tényleges létszámot a monarchia hadvezetése igyekezett titokban tartani. E tekintetben csak becslések léteztek. Gr. Somssich József külügyminiszter a nemzetgyűlés 1920. február 28-ai ülésén a háború alatt a Monarchia hadseregéből orosz fogságba kerültek számát 1 245 000 főre becsülte, melyből mintegy 700 ezer lehetett magyar. 2 Ez minden bizonnyal alábecsült adat, mely köszönhető egyrészt a korabeli politikai vezetés törekvéseinek, illetve a meglehetősen hiányos kimutatásoknak. A további kutatásokat nehezítette, hogy a hivatalos orosz 1 Keresztessy Elemérnek két, a hadifogságból származó naplója található a múzeum adattárában. Az első napló (HOM.HTD.,76.93.1.) 1915. január 21. és 1915. augusztus 1 l-e között, míg a másik a hazatérés 42 napos hajóútja során, 1920. október 23. és december 25. között íródott. (HOM.HTD.,76.329.1.) Az előbbit részben Környeyné Gál Edit dolgozta fel. (Kömyeyné G. E„ 1985. 85-95.) 2 HL., Hadifogoly Gyűjtemény 31. doboz 315
