A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

CSENGERI Piroska: Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi település leletanyaga

A vizsgált leletek közül 9, valószínűleg a bükki kultúrához sorolható töredék esetében állapítható meg vörös bevonat. Ezek általában vékony falú, „B" típusú kerámiák, néhány esetben vastag falú házi kerámiák darabjai. A töredékeknek a külső vagy belső felét, illetve mindkét oldalát borítja a sötétpiros vagy bordó slip. A korábbi időszakhoz köthető, késői AVK anyagot szolgáltató kompolti telepen szintén előkerült néhány vörös bevonatos finomkerámia (BÁNFFY 1999, 153). A felső vadászi bükki anyagban 33 olyan fekete festésű töredék található, amelyek felületén a festék maradványai jól láthatóak. A több további töredéken megfigyelhető fekete foltok gyaníthatóan használatból eredő koromnyomok, esetleg festés maradványai lehetnek. A fekete festés legnagyobb számban házi kerámiák felszínén tűnik fel, ezekben az esetekben nincsenek felismerhető díszítőminták („csurgatott fekete festés", pl. egy nagyméretű szalagfülnél, IX. t. 1, és egy lapos fogóbütykös töredéknél). Egy alkalommal simított, fényezett felületű, de díszítetlen kerámián alkalmazták. Egy vékonyfalú, hengeres nyakú, világos színű edény nyakán cikkcakk-vonalszerű festés maradványai találhatóak. Hengeres nyakú, gömbtestű edények nyakának festett díszítését (kihagyott cikcakk-vonal, fekete, függő háromszögek) J. Lichardus is megfigyelte a Domica-barlang anyagában. Ezeket a darabokat a bükki kultúráénál korábbi horizontba helyezte, az ún. Domica Ib áruhoz kötötte (LICHARDUS 1968, 37). A leletanyagból vékony falú, kisméretű edényeken alkalmazott fekete festést szintén ismerünk. A töredékeknek vagy a teljes felületét borítja, vagy a peremük alatt vékonyabb sávban található a festés (IX. t. 3). A szakáiháti kultúra lelőhelyein a behúzott szájú, kisméretű poharakon mindkét festésmód megtalálható, a hengeres nyakú palackokon pedig a perem alatti fekete sáv fordul elő (pl. Battonyán, GOLDMAN 1984, 31-32, ill. 8., 10. képek, vagy 24. kép 9). Különleges egy igen kisméretű töredék (1,9x1,7 cm, IX. t. 4), amelyen finom, vékony, párhuzamos vonalakból kialakított fekete festés látható. Ezt a festéstípust Kalicz N. és Makkay J. késői AVK örökségnek, a szakáiháti, vagy esztári kultúra hatásának tartja a bükki anyagban (KALICZ-MAKKAY 1977, 47). Elképzelhető, hogy a darab az esztári kultúrából származó import, Stanislav Siáka azonban a vonalas fekete festést a bükki kultúra sajátjaként írta le, mely véleménye szerint Raskovce-hatásra jelent meg a kultúra keleti csoportjánál (SISKA 1979, 263). További 7 vékony falú, „B" típusú töredék esetében lehetséges, hogy bitumenes festéssel állunk szemben (IX. t. 2), ami azonban kémiai vizsgálatok nélkül nem bizonyítható. A bükki kultúra magyarországi barlangi lelőhelyeinek fínomkerámia-anyagában csupán két esetben talált fekete festésű töredékeket Losits Ferenc. Ezek a Baradlabarlang (széles sávos spirális festésű darabok, LOSITS 1976, 56, ill. X. t. 3-5) és a Büdöspest-barlang (LOSITS 1976, 63) leletei.

23 Különleges bekarcolt díszítésű töredékek A vizsgált leletanyagban 16 nem a klasszikus, vagy késői bükki kerámiaanyagra jellemző, ritkábban elhelyezett, szélesebb és mélyebb bekarcolásokból felépülő díszítésű, valamint a bükki kultúráétól eltérő motívumrendszerű töredéket találtunk. Losits Ferenc szakdolgozatához Rezi Kató Gábor révén jutottam hozzá, segítségét ezúton is köszönöm. 97