A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
CSENGERI Piroska: Adatok a bükki kultúra kerámiaművességének ismeretéhez. A felsővadász-várdombi település leletanyaga
díszítőstílusok a leggyakoribb edénytípusokon, a bomba formájú edényeken, tálakon és a hengeres nyakú, gömb testű edények hasán fordulnak elő. Fehér inkrusztációval kitöltött változatban is megtalálhatóak. A különlegesebb díszítőmotívumok közül a főleg sárga inkrusztációval kitöltött 5], továbbá a leginkább vörös és sárga inkrusztációjú 8 3 és 8 4 stílus szintén megtalálható a lelőhely anyagában (VI. t, ül. 1.1. 1, XI. t. 3). Ezek a díszítések bomba formájú edényeken és félgömb alakú tálakon jelennek meg. A J. Lichardus által leírt z x stílus (VI. t.) párhuzama, melyhez hasonló darabok Borsodról is ismertek (TOMPA 1929, XI. t. 9) és a különleges, mezőkre osztott díszítések több példánnyal vannak képviseltetve Felsővadászon (X. t. 10, ül. X. t. 2-3, XI. t. 6-7). Eddig kizárólag bomba alakú edények töredékein fordultak elő. A függőspirálokból álló s 2 stílusra (VI. t.) szintén akad néhány fehérrel, illetve sárgával inkrusztált valószínű példa a leletek között (X. t. 8-10). Hasonló motívumokat találhatunk a borsodi (TOMPA 1929, IX. t. 32), a Domicabarlangbeli (LICHARDUS 1974, 15. t. 5) és a Sarisské Michal'any-ból származó leletanyagokban (SISKA 1982, 148. kép 3, 6). Az egész edényfelületet kitöltő díszítéseket magába foglaló r\ stílusba soroltuk a sárga és fehér inkrusztációjú, a perem alól kiinduló, függőleges vagy ferde, egyenes vonalkötegekből álló díszítőmotívumokat, melyek itt r| 3 és r) 4 stílusként szerepelnek (VI. t, ül. X. t. 6), 17 és amelyek párhuzamai Borsodon is megtalálhatóak (TOMPA 1929, XVIII. t. 9 és XX. t. 5, 11). A néhány igen különleges díszítőstílusú töredéken kívül (VI. t., jelzés nélkül) sok darabnál csak a sűrűn egymás mellé karcolt vonalakból álló vonalkötegeket, illetve az ugyanígy kialakított csúcsíves vonalkötegeket figyelhetjük meg. Ezek természetesen többféle stílus elemei lehetnek. A ritkább vonalvezetésük miatt a bükki kultúra korábbi időszakába sorolható, álló és futóspírálokból felépülő a h illetve a 2 díszítőstílusok, valamint a szintén korábbi időszakjellemzőinek tartható, tompa ívű vonalkötegeket tartalmazó Px és f3 2 stílusok képviselői ezen a lelőhelyen nem tűnnek fel. A legtöbb edény esetében alkalmazott finom vonalvezetés és a vonalkötegek sűrűn bekarcolt vonalai arra utalnak, hogy a felsővadászi anyag a klasszikus bükki időszak végéről, vagy a késői fázisból származhat. J. Lichardus kronológiai rendszere szerint az egyszerű, de rendkívül finom kivitelű 5 stílussal társuló vörös és sárga inkrusztáció a késő bükki (Bükk C) időszakban tűnik fel (LICHARDUS 1969, 226). Amennyiben elfogadjuk ezt a felosztást, úgy a bükki kultúra felsővadászi leletanyagát a klasszikus fázis végére és a késői időszakba (Lichardus-féle Bükk B vége, Bükk C) sorolhatjuk. A Bükk C fázisba J. Lichardus Domica IV. réteg, Borsod, Boldogkőváralja és Zemplín/Zemplén régészeti anyagait helyezte (Domica IV - Borsod horizont, LICHARDUS 1969, 226). A felsővadászi bekarcolt díszítésű finomkerámia-anyagban fehér, vörös és sárga színű inkrusztációk találhatóak. Az inkrusztált töredékek a finomkerámiának kb. 1025%-át alkotják, döntő hányadukat a fehér betétek képezik. A vörös és sárga inkrusztációjú darabok a fehér színüekhez viszonyítva változó arányban, de általában csupán néhány százalékban vannak jelen. 18 A fehér inkrusztáció leginkább a p és a y stílusokkal díszített edényeken fordul elő, de néhány esetben ritkább díszítőmotívumokkal, a S b 8 3 , 6 b e 2 , és rí stílusokkal együtt is megjelenik. A fehér inkrusztációval ellentétben a vörös és sárga betétek majdnem kizárólag a 83 és 8 4 díszítőstílusokkal díszített darabok on találhatóak meg. Néhány példa az s 2 és az r\ 17 L. az előző lábjegyzetet. 18 A díszített finomkerámián belül az inkrusztált töredékek aránya a VII., IX. és X. szelvények esetében került vizsgálatra. 79
