A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – LENGYEL György: Miskolc-Rózsás-hegy késő-paleolitikus leletei

/. táblázat: Pattintási hibák számaránya a leletanyagban [db] termék előkerülés státus réfléchi outrepassé nacelle ásatás eszköz 1 pengék nem eszköz 6 szórvány eszköz 3 1 1 nem eszköz 4 1 1 ásatás eszköz _ szilánkok nem eszköz 7 3 szórvány eszköz 2 nem eszköz 10 2 2. táblázat: Nyersanyagmegoszlás Nyersanyagok [db] ásatás szórvány Hidrokvarcitok 130 289 Kvarcporfír 38 16 Obszidián 1 6 Északi tűzkő 15 12 Radiolarit 3 7 Kvarcit 28 17 Opál 7 15 Kővelő 0 4 Szarukő 0 2 A nacelle a bulbusból kiinduló repedés által a penge hátlapjából kipattant szilánk, amely előlapján jellegzetes, a bulbuson előforduló hullámok vagy annak negatívjai láthatók (VIII. tábla 3.).

10 A rendelkezésünkre álló adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a pengekészítés folyamatában közvetlen ütéssel, lágy ütővel, a leütési felszín éles peremének sorjázása -és ritkán preparációja - után választották le a pengéket a preferált unipoláris magkövekről, a débitage-felszín sorozatos újraformázásával. Szilánkok A legtöbb szilánkon sima talon látható, ritka a vonalszerű, a kortexes és a preparált-töredezett típus (7. és 8. ábra). A nagyobb szilánkokon a bulbus erősebben, széles sima talon kíséretében, jól látható ütközési ponttal együtt jelentkezik. Ezek mind a kemény ütő használatának nyomai. A szilánkok előlapjain jellemzően egyirányú negatívok húzódnak, az ellentétes és a többirányú leválasztások kevéssé jellegzetesek (1. táblázat). Nagy részük pengemagkövek débitage-fehzínéröl származik, számos esetben szabályos pengenegatívok futnak az elülső oldalaikon. Sokuk kortexes, néhány darab pengemagkőkialakítás és leütési felszín megújítás (éclat de ravivage) során keletkezett (VIII. tábla 4, 5.). 10 Inizan et al 1999; 36. 46