A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

13. táblázat A gyermek nélkül érkezett házaspárok korcsoportonként a bevándorlás éve szerint Ev Korcsoport Összesen Ev 21-30 31-40 41-50 51-60 61Összesen 1987-ig 9 2 11 1988 7 4 11 1989 7 3 3 1 14 1990 7 3 2 1 13 1991 6 3 1 10 1992 5 2 1 8 1993 14 1 15 1994 4 3 2 9 1995 12 1 1 14 1996 6 2 1 1 10 1997 6 1 1 1 9 Összesen 83 25 9 4 3 124 A megyét érintő bevándorlás során végig szórványos maradt a 40 éven felüli, gyermek nélkül érkezett házaspárok száma. Itt nem érhető tetten az a Szabolcs-SzatmárBereg megyei vizsgálatnál kimutatott tendencia, mely szerint a 90-es évek elejétől több olyan nyugdíjas szülő, nagyszülő nyújtott be bevándorlási kérelmet, akik az özvegyen maradt szülőkhöz hasonlóan követni akarták a bevándorolt, Magyarországon megtelepülni látszó gyermekeiket. Nem figyelhető meg az sem, hogy az 1988-ban, 1989-ben Magyarországon menedéket kereső gyermekes házaspárok átmenetileg Romániában hagyták, rokonokra bízták volna gyermekeiket azzal a nem titkolt szándékkal, hogy lakást és munkát találva áthozzák őket is. 5. Honnan érkeztek, hol telepedtek le? A Magyarországon maradt bevándorlók több mint egyharmada Budapesten él, az 1000 állandó lakosra vetített arányuk 25,4%. Országos viszonylatban a külföldi állampolgárok hasonló arányban választanak lakóhelyül városokat, mint az az ország népességére általában jellemző, míg a községekben tartósan megtelepültek aránya kisebb az állandó lakónépességnél. Ezer állandó lakosra vetítve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő külföldi állampolgárok aránya 6 százalék, 7,3 százalékkal kevesebb a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei aránynál. Az alföldi megyék közül Csongrádban élt a legtöbb külföldi állampolgár a 90-es évek közepén, arányuk 27,5 százalék volt, döntően a jugoszláviai menekülthullám következményeként.

27 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe bevándoroltak körében a romániai kibocsátó települések zöme partiumi kisváros, város: Nagykároly, Szatmár, Szatmárnémeti és Nagyvárad. Az Erdélyből érkezettek zöme szintén városokban élt az áttelepülés előtt, így például Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. A Borsodban letelepedettek körében is szép számmal találunk a magyar-román határ menti falvakból érkezett bevándorlókat. A szabolcs-szatmár-beregi adatokhoz hasonlóan az érintettek körében feltűnően sokan érkeztek Börvelyből és Kaplonyból. Nemzetközi vándorlás Magyarországon. KSH kézirat, 24. 375