A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

A magyarországi lakóhely kiválasztásánál ugyancsak a szomszédos megyében tapasztaltakhoz hasonló a helyzet. Az áttelepülők nagy része igyekezett Miskolcon maradni (az 1989-ben áttelepülők 25,6 százaléka választotta a borsodi megyeszékhelyet), vagy a munkaalkalmakat jobban kínáló városokban - Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Edelény - telepedett meg. A városkörnyéki falvakba költözés jellemző volt. Ennek megfelelően szívesen választották lakóhelyül a Miskolc melletti Felsőzsolcát, Sajóbábonyt, vagy az Edelényhez közel eső Lakot, Sajókazát és Encset. Borsod-Abaúj-Zemplén megye is megjelent másodbefogadóként, azaz a korábban Budapesten, Debrecenben, Szegeden vagy Békéscsabán letelepedni szándékozók magyarországi vándorlásuk újabb állomását az északkeleti megyében keresték, illetve vélték megtalálni. Az áttelepülés okai megegyeznek vagy nagyon hasonlóak a más megyékben tapasztaltakkal. A Romániából bevándoroltak szinte kivétel nélkül a kisebbségi jogsérelmeket jelölték meg, összekapcsolva a kisebbségi sorsból fakadó foglalkoztatási gondokkal, valamint a nehéz életkörülményekkel. A magyar nemzetiségű kisebbségi állampolgár hátrányos megkülönböztetést tapasztalhatott a munkahelyén, a hivatalokban, üzletekben. Nem hoztak e tekintetben lényeges változást az 1989 decemberi események sem. Ahogy 1991-ben benyújtott bevándorlási kérelmében egy 19 éves asztalos fogalmazta: „... mert hiába volt forradalom Romániában, az a magyarság helyzetén semmit sem javított, sőt a mostani kormány még jobban élezi a kapcsolatot a nemzetiségek között." Jogsérelmet jelentett a magyar nyelv használatának akadályozása, a gyermekek magyar nyelven való taníttatása. A családos bevándorlók gyermekeik jobb jövőjében, sikeresebb továbbtanulásában reménykedtek. „Magyar érzelmüségem (sic!) miatt nem tudom biztosítani a gyerekeim jövőjét. Minden erőfeszítés ellenére nem látom megoldottnak sem továbbtanulás, sem munkavállalás lehetőségét." írta bevándorlási kérelme indoklásaként egy 37 éves fémforgácsoló szakmunkás férfi. Az áttelepüléstől a bevándorlók azt remélték, hogy Magyarországon sikerül jövedelmező munkát találni és jobb életkörülményeket teremthetnek a maguk számára. Ahogyan bízott sorsa kedvező alakulásában az a húszéves fonónő, aki örült, hogy szakmájában elhelyezkedve havi nettó 8-9 ezer forintot kereshetett. Az áttelepülés mögött húzódó okok összegzésének is tekinthetjük a Miskolcon megtelepedett hajadon gépész-üzemmérnöknő 90-es évek elején megfogalmazott gondolatait: „A romániai rendszer nem biztosít megfelelő jogokat. Itt Magyarországon nagyobb a demokrácia. Romániában nehéz a megélhetés. Itt Magyarországon próbálom hasznosítani szakmai tudásomat, s próbálok emberhez megfelelő életmódot kialakítani magamnak."

28 6. Iskolai végzettség, foglalkozás szerinti tagozódás A következőkben röviden a foglalkozás szerinti tagolódásról és az iskolai végzettségről szólunk. A Romániából Magyarországra érkezett bevándorlók között országosan 62 százalékot tesznek ki az aktív keresők és 6 százaléknyi a nyugdíjasok aránya. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezettek korcsoportonkénti tagolódásából ezzel egyező arányok érzékelhetők. A 21 és 60 év közötti korosztályokat aktív népességnek tekintve arányuk 62 százalék, azonos az országossal. A magyarországi átlag közelében találjuk a nyugdíjasok számát (6,3%). Az országos adatok arról vallanak, hogy a bevándoroltak egyharmada szellemi foglalkozású, és minden második külföldi lakos szakképzett fizikai Igazgatásrendészet, adatlapok 376