A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

1982-ben az áttelepülők 45%-a értelmiségi munkakörben dolgozott. 1984-ben az áttelepülők foglalkozásáról így fogalmaztak: „Fokozott mértékben tapasztalható az értelmiség elvándorlása. Az elvándorlók 33%-a volt értelmiségi és 60%-a munkás." Az 1987-ben áttelepült 423 tizenhat éven felüli ember foglalkozását az alábbi felosztás mutatja: munkás: 153 (36,1%), technikus: 20 (4,7%), földműves: 1 (0,2%), kisiparos: 1 (0,2%), tanuló: 50 (11,8%), háztartásbeli: 41 (9,7%), nyugdíjas: 57 (13,5%), tisztviselő: 21 (4,9%), vasutas: 15 (3,5%). Értelmiségiek: mérnök: 18 (4,2%), közgazdász: 8 (1,9%). Összesen: 64 (15,1%). 1988-ban az áttelepülők foglalkozási megoszlása: értelmiségi: 172 (33,8%), munkás: 184 (36,2%), nyugdíjas: 39 (7,6%), háztartásbeli: 39 (7,6%), gyermek: 74 (14,5%)

22 A Romániából Magyarországra érkezetteknél a fő foglalkozási ágak esetében, mint említettük, a szakirodalom alapján van bizonyos tendenciát jelző összevetési lehetőség. Ugyanezt az összevetést megtehetjük 1988-1994-ig terjedő időszakban az összes Magyarországra érkezettekről összesített statisztikai kimutatással is.

23 A Romániából bevándorló értelmiség aránya 1988-tól 1994-ig terjedő időben 16,6%-ot tett ki, míg a konzuli jelentések szerint csak a pedagógusok, lelkészek, orvosok, mérnökök aránya 1978-ban 19,6%, 1987-ben 15,1%-ot tett ki. Az 1982. évi kimutatásukban csupán értelmiségi megjelöléssel - nem részletezve, hogy az említett négy szakmán kívül kiket soroltak az értelmiségiekhez - 1988-ban pedig a bevándorlók körében az értelmiség 33,8%-os arányt foglalt el. Az 1984. évi jelentésben ez áll: „Egyre többen kerülnek ki a szellemi, kulturális és műszaki életből" Ezek az arányok arról tanúskodnak, hogy a Romániából történő bevándorlók körében az 1970-es és az 1980-as években nagyobb arányban szerepelnek az értelmiségiek, mint a vizsgált egész bevándorlási időszakban. Ez azt is jelenti, hogy a bevándorlás kezdeti időszakában az értelmiség igen jelentős szerepet töltött be a magyarországi bevándorlásban. A szakirodalom adatai szerint a Romániából bevándorlók körében „a fizikai foglalkozásúak" csoportja alkotta a legnagyobb hányadot, 36,4%-ot. Ez alig tér el az általunk megadott rátáktól, bár az 1984. évben hozzánk érkezők 60%-a munkás volt. Gondot okoz azonban az, hogy 1978-ban a technikust, a műszerészt, a vasutasokat miért nem sorolták a munkás kategóriába. 3. táblázat Az összes Magyarországra érkezettek megoszlása foglalkozási ágak szerint (1988-1994) Foglalkozási ág 1988-1994 összesen Százalékos megoszlás Értelmiség 15 470 16,2% Alkalmazott 10 144 10,6% Fizikai dolgozó 28 329 29,7% Egyéb 15 320 16,1% Nyugdíjas 4 871 5,1% 14 éven aluli gyermek 19 690 20,7% Tanuló 1 488 1,6% Összesen 95 312 100% 22 Útlevél Osztály (a megadott évek). 23 Tóth Pál Péter i. m. 93-94, 190. 368