A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

Amennyiben összevetést végzünk az 1988-1994 közötti időben az összes Magyarországra bevándorló foglalkozási csoportjaival, úgy azt érdemes kiemelni, hogy a 16,2%-os átlagtól, a konzuli jelentések által kimutatott években, a Romániából érkezők körében az értelmiség átlagos aránya ennél jóval magasabb, 28,3% volt. A szakirodalomban a Romániából bevándorlók körében az értelmiségi foglalkozásúak 16,6%-ot foglaltak el, az eltérés az összestől csupán 0,4%-os. Az azonban így is tény, hogy Romániából nagyobb arányban jöttek Magyarországra az értelmiségiek, mint a többi országból. Ez súlyosan érintette az erdélyi magyar lakosságot, ugyanakkor kedvező hatású volt a magyarországi lakosság képzettségének alakulására, miközben növelte az értelmiségi pályán történő elhelyezkedési lehetőségek gondjait. d) A Romániából érkezettek megoszlása nemenként és korcsoportonként A bevándorlók korcsoport és nemek szerinti megoszlásának vizsgálata többféle következtetés levonására adhat lehetőséget. A korcsoport megoszlásáról csupán egyetlen évről van részletes kimutatásunk. 4. táblázat Bevándorlók megoszlása életkorcsoportok szerint 1988-ban

24 Korcsoport Szám Százalék 0-20 év 74 12,8 21-30 év 150 25,9 31-40 év 134 23,7 41-50 év 120 20,7 51-60 év 61 10,5 61 felett 39 6,7 21-50 éves korcsoportba tartozott a bevándorlók 69,8%-a, amelyen belül csaknem 26%-ot képviseltek a 20-30 év közöttiek, vagyis a legjobb munkaerőt képviselők. A 60 év felettiek 6,7%-ot tettek ki. A 60 év felettiek száma és aránya azt jelzi, hogy ez a korcsoport már nehezen tudott változtatni sorsán, míg a 20 év alattiak 12,8%-os rátája arra mutat rá, hogy a családosán bevándorlók száma jelentős lehetett. Az 1989. évi jelentés készítői pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a 17-20 év közötti bevándorlók a katonai szolgálat elől menekültek. Többségük katonai szolgálatot még nem teljesített, szakképzettségük nincs, iskoláikat kevesen fejezték be." A tájékoztató arra is rámutat, hogy sokan „a magyar nyelvet nem beszélik", számuk növekszik. Román anyanyelvűek érkezéséről több évben találunk utalást, az arányok jelzésére azonban még következtetési lehetőségünk nincs. A korai jelentések egy része arról is tájékoztatást ad, hogy hogyan alakult a bevándorló nők és férfiak aránya. 1988-ban 214 férfi és 209 nő települt át Magyarországra. Az 1989-es jelentés a kérdéskörről azt emeli ki, hogy változtak a nemek közötti arányok „a többséget a férfiak alkotják". Vagyis a bevándorlás kezdeti időszakában jellemző lehetett a nőtöbblet, hiszen a fiatal nők zöme a bevándorlás okaként a férjhezmenést jelölte meg. Erdélyben is, mint a Kárpátalján a nők vállalták Magyarországon a „szálláscsináló" szerepet, 1989-ben viszont már, mint említettük, a többséget a férfiak alkották. 24 Útlevél Osztály 369