A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

szimilálódás, a Magyarországra és a nyugati országokba irányuló elvándorlás ellenére, hosszú történelmi időszakban is megvalósíthatatlan. b) A bevándorlás okai A konzuli jelentések több évben részletezik a bevándorlás okait. 1977-ben kiemelt helyen szerepelnek a magyar nemzetiséget ért sérelmek felsorolásai: a megaláztatás, a hátrányos megkülönböztetés, a magyar iskolák fokozatos megszüntetése, a magyar nyelv tanításának háttérbe szorítása. „Felsőbb iskolákban" továbbtanulni akarókat román nyelven felvételiztetik matematikából és fizikából. A vizsgáztatók a tanulókat szaklíceumba, a főiskoláknál és egyetemeknél alacsonyabb intézményekbe továbbítják. Nem lehet munkához jutni, a családokat munkahely biztosításánál szétválasztják. A fentiek miatt az áttelepülési okok, célok között szerepel a család és gyermekük jövőjének bizonytalansága, a házasságkötés, az idős, távoli rokonok ápolása. Az 1987. évi konzuli jelentés az áttelepülés, a hazánkba irányuló bevándorlás fő okaként a kilátástalanságot, a belső helyzet romlását, a nélkülözést említi. „Ma, aki tud, menekül" - olvashatjuk. Ebből a jelentésből sem hiányzik a magyar „nemzetiségiekkel szembeni türelmetlenség, az erőszakos asszimiláció, az anyanyelv használatának korlátozása, szokásaik, hagyományaik" gyakorlásának tiltására vonatkozó panasz. A felsorolt sérelmekhez 1989-ben „a település és falurendezési terveket, a névváltoztatásra történő erőszakos rábírást, a munkahely biztosítása címén „Órománia" felé irányítást, „vallási és gyülekezési szabadság eltiltását" teszik hozzá.

20 Vagyis a vizsgált időszakban Romániából Magyarországra irányuló bevándorlás okai között etnikai, gazdasági, vallási, politikai és a megaláztatásig menő emberi sérelmek külön-külön és együtt nyomós indokként szerepelnek. c) A bevándorlók foglalkozása A Magyarországra Romániából történő áttelepülés minden társadalmi réteget, csaknem minden foglalkozási területen dolgozó lakost érintett. A foglalkozási ágak módszertani és tartalmi kérdéseit a szakirodalomból ismerjük.

21 Ugyanakkor a konzuli jelentések tendenciát jelző besorolásait, kategóriáit is el tudjuk fogadni és össze tudjuk vetni az országos szakirodalmi adatokkal. Az 1978-ban áttelepültek megoszlása foglalkozás szerint: pedagógus: 37 (8,0%) -^ lelkész: 2(0,4%) L 91(19,6%) orvos: 37 (8,0%) | mérnök: 15(3,2%) -* tanuló: 35 (7,5%), munkás: 125 (27,0%), vasutas: 12 (2,5%), háztartásbeli: 124 (26,8%), technikus: 18 (3,8%), műszerész: 4 (0,8%), egyéb: 53 (11,4%) Összesen: 462 20 Útlevél Osztály 21 Tóth Pál Péter i. m. 21-211, 68-86. 367