A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RESZLER Gábor – SZÁSZI Ferenc: Bevándorlás Romániából Magyarországra, a bevándorlók főbb demográfiai adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1975-1997)

BEVÁNDORLÁS ROMÁNIÁBÓL MAGYARORSZÁGRA, A BEVÁNDORLÓK FŐBB DEMOGRÁFIAI ADATAI BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN (1975-1997) RESZLER GÁBOR-SZÁSZI FERENC 1. Romániai nemzetiségi politika és a magyar kisebbség A Romániában élő magyar kisebbség, amely a magyar állam határain kívül élő legjelentősebb magyar népcsoport, az 1945 tavaszán alakult Petru Groza vezette kormány megnyugtató megoldást ígérő nemzetiségi politikájában reménykedhetett. Az 1947-es párizsi béke megkötése után megszűnt az a nemzetközi nyomás, amelyik a román kormányzatot a kisebbségi jogok érvényesítésére szorította. A negyvenes évek végén fokozatosan megkezdődött a magyar intézmények lépcsőzetes felszámolása, és felerősödött a homogén nemzeti állam kialakítására irányuló politika.

1 A sztálinista szocialista modell másolása során a kommunista párt által folytatott kuláktalanítás, szövetkezetesítés fokozottan sújtotta a romániai nemzetiségeket, köztük a magyarságot. A nemzetiségi jogegyenlőség kérdése hivatalosan lekerült a napirendről. Az ötvenes évek első felében Magyarország és Románia külkapcsolatában a távolodás vált jellemzővé. Mérséklődött a külkereskedelem, alig-alig működött a kulturális egyezmények cserekapcsolatokra vonatkozó fejezete, húzódott a kolozsvári konzulátus felállításának ügye, feloszlatták a Román-Magyar Társaságot.

2 1952. szeptember 24-én új alkotmány lépett életbe Romániában, amelyik az országot szovjet mintára 18 tartományra osztotta fel. Ezek közül az egyik a Magyar Autonóm Tartomány nevet kapta, és négy székely megyét foglalt magába. Pozitív következménye volt ennek a közigazgatási változásnak, hogy a különböző politikai, gazdasági és társadalmi tisztségeket elsősorban a helybeliekkel töltötték be.

3 1956 után az enyhülés jelei mutatkoztak a román nemzetiségi politikában és a román-magyar külkapcsolatokban egyaránt. Ez az átmenet rövid ideig tartott. 1959-ben egyesítették a Bolyai és Babes Egyetemeket, megszüntették a Mezőgazdasági Főiskolát. Az egységes iskolatípus általánossá tételének örve alatt a magyar nyelvű felső- és szakoktatás elsorvasztása lett a cél. Előrehaladt a fontos igazgatási intézmények, minisztériumok - így a Hadügy-, Belügy- és Külügyminisztérium - teljes románosítása. A románosítás elérte a Magyar Autonóm Tartományt is többségében románok által lakott falvak és megyerészek hozzácsatolásával. 1968-ban átmenetileg ismét enyhült a nemzetiségi politika. Ceausescu székelyföldi útja alkalmával ígéretet tett, hogy megszűnik az ország* A dolgozat anyagának kutatása az OTKA támogatásával történt. Nyilvántartási száma: T 031 964. Az országos adatokat az Igazgatásrendészeti Főosztályon Szászi Ferenc gyűjtötte és dolgozta fel, a megyére vonatkozó anyagokat nagyrészt Reszler Gábor gyűjtötte és elemezte a statisztikai táblázatokat. 1 Békési B. Béla-Dálya László-Enyedi Sándor-R. Sülé Andrea: A romániai magyar kisebbség. 17. (továbbiakban: Békési B. Béla) 2 Lipcsey Ildikó: A román nemzetiségi politikai négy évtizede. 48. 3 Lipcsey i. m. 51. 361