A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SPÓNER Péter: 42 nap a világ körül. Hadifogság Kelet-Szibériában 1918-1921

ellátásukról ismételten maguknak kellett gondoskodniuk, igaz, ez utóbbi gyakorlatilag csak megerősítette a tényleges helyzetet. Azután, hogy az antant márciusban hozzájárult a magyar hadifoglyok hazaszállításához, májusban sikerült a szovjet kormánnyal is megállapodni. A Koppenhágában megkötött szerződés értelmében a szovjet fél kötelezte magát arra, hogy a még a területén, így a Szibériában tartózkodó hadifoglyokat is akadálytalanul hazabocsátja,

38 illetve az antant engedély után Moszkva is beleegyezett abba, hogy egy magyar vöröskeresztes misszió utazzon Szibériába, melynek feladatát a hazaszállítás megszervezésében és koordinálásában jelölték meg. Miután mind a politikai, mind a financiális akadály elhárult a foglyok hazaszállítása elől, megkezdődhetett a tényleges szervezés, a vöröskeresztes misszió Szibériába juttatása. A magyar küldöttek már március derekán útnak indultak Budapestről. A mindössze két főből, Dell'Adami Géza vezérkari századosból és dr. Kovács István orvosőrnagyból álló misszió március 15-én hagyta el a fővárost.

39 A küldöttség az Egyesült Államok és Japán érintésével, három hónapos út megtétele után érkezett meg Szibériába. Az Egyesült Államokban közel két hónapot töltött a magyar delegáció, ahol nagyon fontos tárgyalásokat folytattak New Yorkban és Washingtonban, mind szervezési, mind anyagi kérdések tekintetében, elsősorban a kinti magyarság prominens vezetőivel. Vlagyivosztokba Yokohama érintésével

40 1920. június 18-án

41 futott be a hajójuk, közel egy időben a hasonló osztrák küldöttséggel. Megérkezésük után a legfontosabb feladatuk a tájékozódás, a hazaszállításra váró foglyok számának, egészségi és fizikai állapotának a felmérése volt, hiszen gyakorlatilag semmilyen hiteles információval nem rendelkeztek megérkezésük előtt. A két legnagyobb tábor, a dr. Fekete Ignác egri járásbíró, tartalékos hadnagy irányította, összetételét tekintve főképp legénységi állományú nikolsk-usszurijszki, és az elsősorban tiszti táborként ismert pervaja-rjecskai tábor meglátogatása után a hazaszállításra váró foglyok létszámát két-háromezer főre becsülték, de még a Szibéria belsőbb területein fekvő, szovjet kézen lévő táborokról továbbra sem volt információjuk, ezért várható volt, hogy ez a szám jelentősen módosulhat. Természetesen ilyen nagyságrendű ember hazaszállításának megszervezése és lebonyolítása a korabeli viszonyok között jelentős szervezőmunkát igényelt. Mindenekelőtt a hazaszállítás sorrendjét kellett meghatározni. Munkájukat segítette, hogy a legnagyobb hadifogolytáborokban a foglyok már a misszió megérkezése előtt hozzákezdtek a hazaszállítás megszervezéséhez. A fentebb már említett krasznaja-rjecskai hadifogolytáborban például két bizottság is alakult.

42 Az ún. Propaganda Bizottság feladata volt „a hazautazás érdekében felmerülő eszmék fontolóra vétele és azok eredményes szorgalmazása", azaz azoknak a foglyoknak a meggyőzése, akik kint akartak letelepedni. Ebben az időben ugyanis, elsősorban a japán és amerikai fennhatóság alatt lévő területeken jelentős volt azon magyar katonák száma, akik már valamilyenfajta egzisztenciát teremtettek maguknak és többé-kevésbé beilleszkedtek az ottani társadalomba. Ezentúl egyfajta ideológiai nevelés is a feladata volt, hiszen a hadifoglyok körében is ismertek voltak a hazai események, a bolsevik eszméktől való félelem és tudták, hogy a hazatérő foglyokat 38 A gyakorlatban azonban az 1919 őszén Magyarországon megkezdődött kommunista perekre válaszul a szovjet hatóságok több mint ezer magyar tisztet visszatartottak túszként, akiket elsősorban a KözépSzibériában fekvő krasznojarszki hadifogolytáborban helyeztek el. 39 Baja-Pilch-Lukinich-Zilahy, 1931. 494. 40 A magyar delegáció június 12-én érkezett meg Japánba, mely az első alkalom volt, hogy hivatalos magyar küldöttség a távol-keleti ország földjére lépett. Baja-Pilch-Lukinich-Zilahy, 1931. 494. 41 Baja-Pilch-Lukinich-Zilahy, 1931. 494. 42 A krasznaja-rjecskai táborban felállított bizottságokról a HL. Hadifogoly Gyűjtemény 1. dobozának anyagában található részletes dokumentáció. 327