A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

Felsővadász - castellum A felsővadászi várkastély első alkalommal Forgách Ferenc históriájában bukkan fel, aki beszámol arról, hogy az erődítményt a törökök 1567-ben felgyújtották és elfoglalták.

92 Erről az ostromról, mint a kastélyra vonatkozó legismertebb eseményről a későbbi munkák is rendszerint beszámolnak. 1878-ban Vincze Gábor tette közzé a kastély 1631. évi inventáriumát, majd Soós Elemér foglalkozott részletesebben a várkastéllyal, aki egy 1633. évi leltár alapján írta le az épület egykori kialakítását. Eszerint a mai helyén, a dombhát ÉNy-i lejtőjén álló kastélyt ekkor vizesárok vette körül, és az épületet még ugyanabban az évben átépítették és nagyobb ablakokkal látták el. Építési ideje - Soós szerint - a 16. század első felére tehető.

93 A századvég nagy összefoglaló monográfiáiban is több helyen szerepel az építmény, majd 1910-ben Puky Andor közölt róla további adatokat, aki az 1567-ben szereplő, török ostromot elszenvedett kastélyt az őskori földvár helyére „lokalizálta". Említést tett egyben arról is, hogy a helyi hagyomány a mai kastély egyik helyiségét I. Rákóczi Zsigmond (1544-1608) erdélyi fejedelem születési helyének tartja. Puky szerint azonban a fejedelem inkább az „öles vastag falakkal egy emeletre két szöglettoronnyal" kialakított, majd később többször átépített kastély építője lehetett.

94 Az 1930-as évek megyei monográfiái alapvetően a korábbi adatokat ismételték meg kiemelve azt, hogy a Rákóczi család a török ostrom után új kastélyt épített, ami a jelenleg fennállóval azonos.

95 A kastély a műemlékjegyzékekben is szerepel, így Gerecze Péternél, majd Genthon István topográfiáiban is. Ez utóbbi szerint az 1850-60 között teljesen átalakított kastély alapfalai a 16. századból származnak, és ugyanezt állapította meg róla később Joó Tibor is.

96 A kastéllyal legrészletesebben eddig H. Takács Marianna foglalkozott, aki a kiadott források elemzéséből próbált következtetéseket levonni a kastély korára, építőjére és kialakítására, végső következtetései azonban csak kritikával vehetők figyelembe.

97 A felsővadászi Rákóczi-kastély - a település Vadász-pataktól K-re lévő részének D-i szélén - a templomhoz közel, de tőle egy utcával elválasztott területen helyezkedik el. Jelenleg általános iskolaként használják. Az itt álló egykori kastélyról az 1631 és 1704 közötti időszakból jelenleg 12 öszszeírást ismerünk, de ezek nem ugyanarról az épületről szólnak. Említést érdemel közülük két 1704-ből származó összeírás, amely a korábbi időszakra visszatekintve itt két kastély fennállását említi, miszerint II. Rákóczi György fejedelemé volt a fából épült kastély, amely az összeírás idejére (1704-re) már elpusztult. És volt egy másik fennálló kastély is Rákóczi Pál tulajdonaként, amely kőépület volt. Ez utóbbi a ma is álló épület korai magjával azonosítható.

98 A jelenleg fennálló kastélyépület mai alakját 1870 körül nyerte, amikor Vay Tihamér romantikus stílusban átépítette.

99 Valószínűsíthető, hogy a jelenlegi kastély nem 92 Forgách F, 1977. 897. 93 Vincze G, 1878. 927-940.; Soós E., 1889-1928.1. 138-146. 94 EnyiczkeyB.-SziklayJ., 1896. 491.; Csornai, 1897. V, 476-480.; Puky A., 1910. 267-8. 95 Molnár E., 1935. 155-156.; Kertész J.-Fóris A.-Follajtár E., 1939. 177-178. 96 Gerecze P., 1906. 69, 1139.; Genthon I.-Szentiványi Gy., 1939. 102.; Genthon /., 1961. 96.; Joó T., 1978-1979. 32.; Joó T., 1992. 16-7. 97 H. Takács M., 1970. 28, 110, 186-7. 98 U. etC.4. 71., 8. 179-180. 99 Puky A., 1910. 267.; Molnár E., 1935. 156.; Joó T., 1992. 17. 165