A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

lehet azonos azzal az épülettel, amely 1567-ben a török ostromot elszenvedte. A két 1704. évi összeírás a szilárd falazatú kastélyt Rákóczi Pál birtoklásához köti. A településen a család több ágának álltak udvarházai. A legkorábbról ismert 1631. évi összeírás éppen Rákóczi Pál castellumának inventáriumát tartalmazza, amely valóban falazott épületet ír le.

100 Az összeírás az épület körüli védelmi célú építményekről is beszámol, mint: „Egy emelcsős kapu, két lánczával... ", „Az templom felül való bástyán". Az egyemeletes épület korai formájában egy középső kéttraktusos főtömbből és annak átellenes sarkaihoz egy-egy toronyszerűén kapcsolódó bővítményből áll, ami alaprajzilag hasonlóságot mutat Golop és Vaja 1590 körül épített várkastélyaival. Az épület kora alaposabb helyszíni kutatás nélkül nem állapítható meg, de a legkorábbi részeinek 16. század végi építése elképzelhető. Ha ez igazolódik, akkor a várkastély építése valóban az 1608-ban meghalt Rákóczi Zsigmond fejedelemhez köthető, akinek fia (III.) Zsigmond (1595-1620) már születhetett az épület egyik helyiségében. Felsővadászon napjainkra már semmi nem utal a várkastély egykori erődített voltára. A település a 15. század elejétől a Perényi család tulajdona, amit 1517-ben más birtokkal együtt a Rákóczi család tagjai, Zsigmond és Ferenc vásárolnak meg 3000 Ft-ért. Felsővadász nevét később a Rákócziak előnévként is felvették.

101 Ettől kezdve egészen 1711-ig a Rákócziaké maradt Felsővadász, mint egy 18 helységből álló uradalom központja.

102 A felsővadászi kastélyra vonatkozó legkorábbi adat 1556-ból származik, amikor a kihalt Tomori család birtokainak és vagyonának elosztása miatt kialakult hatalmaskodás kapcsán említik. Ekkor Rákóczi Mihály már második alkalommal támadta meg Bekek György segítségével Réghy Kelemen hangácsi erődített kastélyát és zsákmányát a felsővadászi kastélyába vitte. Réghy Kelemen a királyhoz fordult, aki 1558-ban elrendelte az elrabolt javak és elfoglalt birtokok visszaadását. Amikor azonban Réghy Kelemen látta, hogy a király parancsának békés úton nem tud érvényt szerezni, még ugyanabban az évben megtámadta a felsővadászi kastélyt, melyet elfoglalt és Rákóczi Mihály ott őrzött összes javait a hangácsi kastélyába szállította.

10 1567-ben Hasszán török pasa egy kisebb serege Felsővadász erődített kastélyát is megostromolta. A Rákóczi György birtokában lévő kastély elfoglalására azonban csak hosszas küzdelem és a védők legyőzése után került sor, mivel a törökök a kastélyt felgyújtották, a kitörő őrség pedig két ember kivételével elesett.

104 A birtok a kastéllyal 171 l-ig volt a Rákócziaké, amikor elkobozták tőlük és 1713-ban királyi adomány útján a Meskó család tulajdonába került. A 19. század elején Meskó Jakabtól a Vay család vette meg, akik 1945-ig voltak tulajdonosai.

105 ,(XI VinczeG., 1878.927-940. 101 Enyiczkey B.-Sziklay J., 1896. 491.; Csorna 1, 1896. 534.; Csorna 1, 1897. V, 471.; Molnár E., 1935.155. 102 Csornai, 1897. 471^172, 474, 476, 602. m Csorna J., 1897. 476-480.; Molnár £., 1935. 155-156. 104 HoffmannA., 1896. 111.; Vendé A., 1896. 299.; Molnár E., 1935. 155-156. Molnár szerint a törökök a kastélyt lerombolták. 105 Vendé A., 1896. 299.; Enyiczkey B.-Sziklay J., 1896. 514.; Puky A., 1910. 268.; Molnár E, 1935. 156.; JoóT., 1992. 16-17. 166