A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HUSZTI Vilmos: Miskolczi Csulyak István (1575-1645) sírirata

dománnyal ékes épületének a küszöbét, ahol Csorba

9 és Tarack irányították ezt az iskolát. Ezután Decsi iskolája alakította a serdülő ifjút.

10 Bodrogkeresztúrból pedig, amely nevében az Úrnak jelét (ti. keresztet) viseli, hogy a tudós kollégium tagja legyek, nemsokára beléptem, nevelő Patak, te kebeledbe.

11 Karkói (Demeter), ez a debreceni barátom volt itt a pártfogóm, a doktori címet adom neked, Imrém.

12 Thököly Miklós tanulmányainak és életvitelének irányítójaként,

13 aki nagynevű atyjának nagy dicsőségére szolgált, Görlitzbe,

14 a cicerói ékesszólás fellegvárába

15 igyekszem, ahol a békés Neisse folyó öntözi a szomjas földeket. Itt Mylius, továbbá Cücler, harmadszor Papa és Falkenstein végül Linkius voltak a tudományok oktatói.

16 Prága barátságosan fogadott, Wittenberg pedig megmutatta nekem, mint követődnek, tudós Fülöp, a sírodat.

17 Látott engem Lipcse, Magdeburg, Erfurt és Frankfurt városa és rajnai Pfalz szent múzsája.

18 Pareus hozzáértő gondoskodása vezetett be a hittudományokba,

19 a jó erkölcsökbe pedig a fejedelmi udvar.

20 Bocskai halála

21 miatt gyászba öltözött hazám s magas pártfogóm halála sürgősen hazahívott. Ezután a tarcali iskola hív el mesterének, amely másfél évig 9 Csulyak István 1589-94 között tanult a debreceni kollégiumban. Itteni tanárairól emlékezik meg. Ezek: Csorba Debreceni István és Debreceni Tarack János. Az utóbbi 1592-94 között volt a kollégium tanára. 10 Debrecenből 1594-ben a tatároktól való félelem miatt Bodrogkeresztúrba menekül, ahol 1598-ig a kisgyermekek tanítását végzi. Az iskola vezetője ebben az időben Decsi Kristóf volt. {Harsányt i. m. 3.) " A Bodrogkeresztúrban megkeresett pénzen Sárospatakra megy, ahol két évig (1598-1600) mint n. n. togatus diák a teológiai tanfolyamot végzi (Harsányt i. m. 3.) 12 Patakon Karkovius (Karkói, Krakói) Demeter és Katona Újfalvi Imre voltak a professzorai. Az utolsó megjegyzés célzás arra, hogy ebben az időben a tudósok az egymásközti szóbeli és írásbeli érintkezésben gyakran a doktori címmel tisztelték meg egymást (Harsányt i. m. 8.). Ezt a címet igen nagyra értékelték. Elérése a 16. században magyarok számára - hazai egyetem híján és a török-magyar háborúk légkörében - igen költséges és körülményes volt. A doktori fokozat elérését hosszú és nehéz tanulmányok előzték meg. 13 1600-ban Csulyak Istvánt- a kitüntetésnek számító és sok előnnyel járó - főúri nevelői állásra hívják meg báró Thököly Sebestyén kisebbik fia, Miklós mellé. 14 Thököly Miklós tanulmányait irányítja egy évig a sárospataki, majd rövid ideig a késmárki kollégiumban. 1601-ben tanítványával együtt Németországba utazik. Először a sziléziai Görlitz városának híres gimnáziumába mennek, ahol egy évig és nyolc hónapig tartózkodnak. 15 A latin szöveg szerint egyértelműen a cicerói ékesszólás fellegvárának minősíti Csulyak a görlitzi gimnáziumot. A megjegyzés azonban az itt tanító Tullus nevű professzorra vonatkozó szójátéknak is tekinthető. 16 Csulyak egymás után sorolja fel a görlitzi gimnázium nagyszerű professzorait. Az előadásokat kiskorú tanítványával együtt hallgatta. A tanárok magukat a kor divatja szerint latin névvel (Tullus, Mylius), vagy latinos végződéssel ellátott eredeti nevükön (linkius) nevezték. 17 A reformáció bölcsőjénél, a wittenbergi vártemplomban tisztelegtek az alapító Luther Márton (1483— 1546) és leghűbb segítőtársa, Melanchton Fülöp (1497-1560) sírjánál. 18 Wittenbergből Lipcsén, Magdeburgon, Erfurton és Frankfurton át tanulmányaik folytatására Heidelbergbe, a mindmáig híres egyetemi városba utaztak. Heidelberg egyetemét 1386-ban alapították. így Németország legrégebbi egyeteme. 19 Heidelberg a 17. században a kálvinizmus egyik szellemi központja. Csulyak István és főúri neveltje 1603-1607 között tartózkodnak itt. Főleg a híres Pareus Dávid professzor hittudományi előadásait hallgatják. 20 A latin szövegben szereplő „Aula" (királyi palota, királyi udvar) IV. Frigyes választófejedelem udvara. Ez a régi várkastély ma is Heidelberg egyik idegenforgalmi látványossága. Egyik életrajzírója szerint a választófejedelem annyira megkedvelte a tudományra szomjas Csulyak Istvánt és kedves tanítványát, hogy „mind a maga eleibe, mind könyvesházába szabadon bocsátotta". A latin szövegben szereplő „bonis moribus" (jó erkölcsök) kifejezést minden bizonnyal nem morális értelemben kell felfogni. Ezekkel az értékekkel Csulyak István bőségesen rendelkezett. Sokkal inkább vonatkozik ez a fejedelmi udvarban szokásos etikett formáira, azaz az udvari életben való forgolódás Európa-szerte általános szabályaira. Mindez a nagy tudományú és széles látókörű fiatalembert alkalmassá tette volna a közéleti szereplésre, vagy a diplomáciai pályára is. 21 Bocskai fejedelem és a pártfogó Thököly Sebestyén báró szintén ebben az évben (1606) halt meg. így a további külföldi tartózkodásnak az anyagi forrásai is elzáródtak. Közel négyéves heidelbergi tartózkodásuk költségei 4850 Ft-nyi összegbe kerültek (Harsányt i. m. 6.). 527