A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JACZKÓ Zsolt: A tokaji átkelés (1849. január 31)

csapatok háta mögött, azok utánpótlási vonalát keresztezve kellett a három magyar hadtestnek menetelnie. A manővert szerencse kísérte, néhány kisebb ütközet után 22-én Görgey már Miskolc közelébe ért. Az eldöntetlen váci csata után lassan visszafelé (Miskolc) mozgó Paskievics vezette orosz főerő Gyöngyösnél, Mezőkövesdnél is várta, hogy a magyar sereg délnek fordul. Görgey azonban számos meglepetést tartogatott még az orosz hadvezetés számára,

53 s itteni felbukkanása a cári vezérkar számára több kombinációs lehetőséget vetett fel: Nem tudják elvágni Magyarország középső részétől. Ha északkelet felé fordul, elvágja az utat az orosz utánpótlás számára Galícia felé. Tokajon keresztül átjuthat a Tiszántúlra (1. délvidéki magyar erőkoncentráció!) és ellenőrzése alá vonja a folyó mindkét partján elterülő síkságot. Görgey seregének hozzávetőleges létszámáról egy Miskolcra kivetett élelmiszerbeadási kötelezettség alapján is tudunk (1849. júl. 22.).

54 Eszerint: 28 000 gyalogos, 8000 lovas, 80 löveg melletti tüzérlétszámra vetették ki a városra ezt az élelmiszermennyiséget. A magyar sereg utóvédje három Miskolc környéki ún. késleltető összeütközésben vette fel a harcot a IV. hadtest ellen: júl. 23-án Harsánynál, júl. 24-én Görömbölynél, majd Miskolcot kiürítve 25-én Zsolcánál. Ennél a harmadik összecsapásnál az a különös helyzet állt elő, hogy egész napi ágyúzás után a két szembenálló összecsapás nélkül hátrált meg egymás elől. Görgey a Hernád mögé vonult vissza.

55 A csata közben érkezik Paskievics parancsa Cseodajevhez: „Ha elkezdték, akkor is szakítsák félbe az ütközetet. Visszavonulás Ábrányig, Miskolcon csak elővédet hagyva."

56 Ti. az orosz fővezér jelentősen túlbecsülte Görgey feldunai haderőit és a IV. hadtest súlyos vereségétől tartott. Nem akart és nem mert kockáztatni! Miközben Görgey csapatai a Hernád mögé vonultak vissza, s a fővezér július 2529 között Szerencsen, a várban rendezte be főhadiszállását.

57 Ugyanakkor július 28-án Görgey útban Tokaj felé, Gesztelynél összecsapott Grabbe osztagával és vereséget mért rá. Másnap Görgey serege Tokajnál átkelt a Tiszán s megindult Arad felé, ahová később a kormány is költözött. Mindeközben az orosz csapatok vezére, Paskievics hiába erőltette volna a harcot, Görgey folyamatosan, ügyesen manőverezve kitért a jelentős túlerő elől. Ezért nem maradt az orosz fővezér előtt más választás, csak az állandó üldözés. Nyikolai báró fogalmazása igen találó, amint kiderül, hogy Görgey átkelt Tokajnál a Tiszán „Azonnal elhatároztatott, hogy Debrecenbe vonulunk, Cseodajev tábornok osztagából leválasztották a 12. hadosztályt és a 8. hadosztály egyik dandárát és ezek azt a parancsot kapták, hogy vonuljanak Tokaj irányában, Dobnál létesítsenek átkelőhelyet a folyón, majd csatlakozzanak Sacken tábornok erőihez, melyeknek Tokajban kell maradniuk."

58 A sokszoros túlerőben lévő orosz csapatok most már a győzelem biztos hitében haladtak előre. Tokajnál július 31-én a feldunai hadtest utóvédét, a Zöldi Antal százados 53 Herman i. m. 365.; Görgey Artúr. Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. Bp. 1911.1. 54 Katona i. m. M. D. Lihutyin 735. 55 Herman i. m. 380-385. 56 Katona i. m. L. P. Nyikolai 305. 57 Görgey főhadiszállása Szerencsen volt július 25-29 között. Számos, számunkra fontos levél, utasítás, jelentés található a Hadtörténeti Levéltárban (HL. 1848/49: 40/172.; HL. 1848/49: 40/176.; HL. 1848/49: 40/278.) melyekből kitűnik, hogy a július 29-i tokaji átkelést tudatosan készítette elő, ugyanakkor valószínűleg itt lövetett főbe néhány tisztet, aki a harcmezőről megfutamodott. Katona i. m. M. D. Lihutyin 774. 58 Katona i. m. P. V. Nyikolai 312-313. 552