A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JACZKÓ Zsolt: A tokaji átkelés (1849. január 31)

mációt mégis az orosz hadsereg tisztjeinek visszaemlékezéseiből nyerhetjük, melyek a háború átfogó értékelésének igényével fellépő hadtörténeti munkáknak tekinthetők.

38 A szabadságharc utolsó szakaszának igen fontos forrásai ezek, mert bemutatják az orosz tisztikar Magyarországról, az osztrák-magyar viszonyról alkotott elképzeléseit, érzékeltetik a cári hadsereg élelmezési, betegellátási és utánpótlással kapcsolatos nehézségeit, ütközetleírásokat közölnek, felhívják a figyelmet az orosz és osztrák szövetségesek közötti nézeteltérésekre, a cári tisztek egy részének a magyarok irányában megnyilvánuló rokonszenvére és nyilván egészen más szemmel nézik és értékelik az eseményeket és azok szereplőit. A továbbiakban Pjotr Alabin ezredsegédtiszt és Leontyin Nyikolai báró emlékiratait is figyelembe véve, de fő forrásként Mihail Lihutyin - a magyarországi hadjárat idején a Cseodajev tábornok parancsnoksága alatt álló IV. hadtest törzsében volt tisztként beosztva - naplótöredékére támaszkodva elevenítjük fel a tokaji csata eseményeit, aki visszaemlékezésében az egész hadjárat áttekintésére törekszik, de legaprólékosabban természetesen hadtestének működéséről szól. Ez az a hadtest, mely júniusban felvonult a Felső-Tisza-vidékére és ez állt Görgey seregével szemben 1849. július 2326-án Miskolc környékén, de Görgey átkelését a Tiszán többszöri összecsapással sem sikerült megakadályoznia.

39 A IV. hadtest vezetői Cseodajev gyalogsági tábornok, Veszelitszkij ezredes vezérkari főnők, majd az őt követő Glinka-Mavrin ezredes voltak. Összlétszáma meghaladta valamennyivel a 44 000 főt, összetétele: - 4. könnyűlovas hadosztály: Zassz altábornagy vezetésével - 32 lovasszázad = 5001 fő -11. gyaloghadosztály: Belogusev altábornagy vezetésével - 16 gyalogzászlóalj = 14.113 fő - 4. tüzérhadosztály =112 löveg és 2903 fő - kozákalakulatok: Kuznyecov altábornagy vezetésével - 30 lovasszázad = 4416 fő és 24 löveg A harcoló alakulatok létszáma tehát 39 830 fő és 136 löveg volt. Az egyéb alakulatoké: 4353 fő. Összlétszám: 44 183 ember.

40 A visszaemlékezésekben több helyen találunk olyan leírásokat is, melyek Tokaj városának akkori képét, valamint a helyi polgárok jellemét igyekeznek bemutatni. Néhány a szemléletes, érdekes ábrázolások közül, először Pjotr Alabin naplójából: „Tokaj kellemes kisváros, egy vonalban terül el a szőlővel beültetett, a Tisza partjáig nyúló hegyoldallal, s itt a folyó túlsó partján kezdődik a beláthatatlan nagyalföldi síkság. A város kőből épült. A földszintes, de szintén kőből épült, cseréptetős házak közt sok emeletes házat is láthatunk. A kereskedőházak sokaságából - noha a boltok nagyobb részét most zárva tartják - következtetni lehet a város kereskedelmének, elsősorban a nagybani borkereskedelemnek a fejlettségére. Tokajon nincs különösebb látnivaló, kivéve a hegy lábánál található, úgynevezett orosz negyedet, amely tulajdonképpen csak számunkra, oroszok számára érdekes. Anna Joanova uralkodása idején vásárolta meg e területet az orosz cár itt élő megbízottja, ... A cár emberének feladata volt, hogy bort szállítson az István (szerk.): Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai Bp. 1955.; Breit József: Magyarország 1848-49. évi függetlenségi harcának története Bp. 1897.; Görgey István: 1848 és 49-ből Bp. 1885.; Mészáros Károly: Kossuth levelei a szabadságharc hadvezéreivel 1848-49-ben Ungvár 1862.; Czetz József: Bem Erdélyi hadjárata 1848^9-ben Hamburg 1850. ném. ford. Kovács Endre: Bem József Bp. 1954. 38 Katona Tamás (szerk.): A magyarországi hadjárat. 1849. Bp. 1991. 10-12. (Válogatás az orosz résztvevők visszaemlékezéseiből) 39 Szijj Jolán i. m. 17-18. 40 Katona i. m. 820-822. Részletes tájékoztatást nyújt az orosz hadtestek összetételéről, felépítéséről. 549