A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

MIZSER Lajos: Zemplén megyei helységnév-vizsgálatok

Tótjablonya (Tótalmád; Jablofi): „Tót nevét az át menyő Magyaroktól mi után tót lakosaival birt. Jablonya pedig alma fától nyerte volna meg". Teljesen igaza van. Első előfordulása 1405: Almag, 1560: Jablonya. Ezek szerint a magyar név az eredetibb, a Jablonya ennek a lefordítása. A Tótalmád az utótag lefordításával keletkezett (MEZŐ, 201) - inkább visszafordítása. Tótkriva (Görbény; Slovenské Krivé): „...e nevet Tót, minthogy tót lakosai a magyaroktól Kriva pedig minthogy tekervényes hellyen van tótoktól nyerte volna meg". Első előfordulása Kriva formában 1478-ban (CSÁNKI, I, 354), 1773: Tott Kriva (Com.Zempl. 173). A leírás igaz lehet, hiszen a helységnév jelentéstapadással keletkezett: Kriva ves 'görbe, tekervényes falu', Krivé miesto 'görbe, tekervényes hely'. A Görbény elnevezés a jelző elhagyásával történt fordítás (MEZŐ, 256). Trauconfalva (Hercegkút): ,,E' Község egykori Földes Ura Traustsman Herczeg nevéről elmagyarositva nevet kapott..." ezt írja a FNESz. (I, 585, Hercegkút a.) is. Nem Trautsmannak hívták a herceget, hanem Trautsonnak, akinek ősei 1609-ben kaptak honfiúsítást. Vajdácska: „Vajda községének hivatott de mostan jelenleg Vajdácskának neveztetik - talán azon indokból mivel régenten lehet hogy a nép jobb módú lévén jobban terjeszkedett". Továbbá hivatkozik arra, hogy az erdélyi fejedelemséghez is tartozott, azaz szerinte a Vajdasághoz. Csakhogy a községnév több évszázaddal régebbi, mint az erdélyi fejedelemség. A FNESz. (723) megerősíti, hogy az eredeti név Vajda volt, amely méltóságnév is, személynév is lehet. A kicsinyítő képzős alakot nem „a viszontagságos évek" hozták. A diminutivum szerepelhet a helységnevekben (vö. Szőllőske, Rudabányácska), de a határrészek neveiben meglehetős gyakoriságú Zemplén megyében. Vámosújfalu: „...a kertje alatt elvonuló patakon ... hajdanta Vám volt - hihetőleg innen nyerte elnevezését". Ezt a FNESz. (II, 730) is megerősíti, és az utótagot is megmagyarázza. Vásárhely (TrhoviSte): „Hagyományilag ... a' régi időben híres vásárok estek ott, onnan maradt volna ez az elnevezés Vásárhely". A FNESz. (II, 739) pontosít: időközi vásárokról kapta nevét a község. Vehéc alatt van leírva Juszkóvolya, illetve Kőporuba községe. Juszkóvolya (Juszkóvölgy; Jusková Vol'a): „...ezen barlangokban mondatik 400500 év előtt lakott bandájával egy híres zsivány Jozseff nevű oroszul Juszko, kiről a falu is később alakulván vette nevezetét, Volyának pedig mi magyarul annyit tesz jó kedv azért híjják, mert azon a helyen és vidéken jó kedvök volt az ottan tanyázó rablóknak". Elsődleges a Volya alak, hiszen már 1343-ban, 1357-ben Wolya alakban adatolják (Com.Zempl. 77), magyarázatát 1. Laborcvolya alatt. A Juszkó név inkább góralnak látszik, mint ruszinnak. A Juszkóvölgy, majd a Józsefvölgy a jelzős idegen nevek minden tagjának a fordításával történt (MEZŐ, 198), azzal a megjegyzéssel, hogy a vol'a nem jelent völgyet, hanem a megalkotásban a hasonló hangzás játszhatott szerepet. Kőporuba (Kővágó; Kamenná Poruba): „Azért neveztetik Köporubának, mert ezen helység kővel van tele". Első előfordulása: Porupka, 1410-ből (Com.Zempl. 80). SZIRMAY (343) így írja le: Kamena-Poruba. Az előtag későbbi és megkülönböztető jellegű, a poruba jelentése: 'irtás, vágás'. Az újabb Kővágó ~ Kővágás név az utótag lefordításával keletkezett (MEZŐ, 360). Vidrány (Vydraft): Egy hosszadalmas anekdotát mesél el: egy ökör véletlenül pálinkát ivott, be is rúgott, a gazdája azt hitte, hogy elpusztult. Ezért megnyúzatta. ,,...'s mint hogy nyúzni Oroszul tészen Dratz, vagy obdrecz, vidretz annak következtében a 513