A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

MIZSER Lajos: Zemplén megyei helységnév-vizsgálatok

községnek is nevet adtak mint egy gúnyból Vidrány". Ez nem egyéb, mint falucsúfoló. A továbbképzett vidra szó jelentése: 'vidra', illetve 'kristálytiszta vizű kis forrás' (FNESz. II, 762). Világ (Svetlice): „...e nevet Világ Lengyel országból vonuló Magyaroktól volna meg ... már biszkid erdőségből sejdítvén jobb országot kiálltottak volna: itt már a világ! Eze idötöl fogva közel lévő falu maiglan e nevet nyert, 's a községi pecsét világító tornyot visel". A helynévhez mondát kerekítettek. A FNESz. (II, 764) igen helyesen mutat rá arra, hogy itt a világ köznevünknek egy másik jelentéséről van szó, ti. a helységet mindig éri a napfény. Virava (Vyrava): A hagyomány szerint „Virava e szoták elnevezéstől száraz idejekor arra átmenő egymásnak mutató egyéntől Vir melly méllyebb vizzel teli helyet, és ava, melly nézd jelent; nyerte volna meg". Itt is említenünk kell, hogy szójárásból nem keletkezhet helységnév. Víznévből annál inkább, mint itt is (FNESz. II, 767-8), pedig a lejegyző is szól a Viravka patakról. Visnyó (Visnov): „...Visnyon pár szazad élőt még erdőség volt, 's innen nyerte a helység elnevezését, mely avval is be bizonyítható, hogy a pecsét nyomóján meggy találtatik be meczve". Első előfordulása 1270: Vysno, 1289: Wysnow (Com.Zempl. 207). Valójában 'meggyes' a jelentése (FNESz. II, 219, Nagyvisnyó a.). Zemplén (Zemplín): „...hajdan a megyének székvárosa volt 's onnan vette eredetét" (ti. a név): ez éppen fordítva történt: előbb volt Zemplén vára, azután a vármegye. Jelentése: 'földből való' (vár) (FNESz. II, 804). Zombor (Mezőzombor): [a név eredetét] „...a régi Római Zobora egyéntől származtatni gondolják, ...vagy Zobor vezérről". Csak azt „gondolják" jól, hogy személynévi eredetű (de nem a két említett személy volt a névadó) (FNESz. II, 139). Zavada (Homonnazávod; Závadka): „...Závody tsalád tőle nevét költsönzi". Csak a régiségre utal, ami igaz is: Zavadka néven 1454-ből adatolható (CSÁNKI, I, 366). Elképzelhető, hogy személynévi eredetű (vő. Závod, Tolna megyei község, FNESz. II, 801), és lehetséges, hogy a szlovák zavada 'akadály' helynévvé válása is. A községnév a múlt század végén jelzőt kapott megkülönböztetésként (MEZŐ, 245). Zuella (Zellő, Zvala): „Hagyományból irott nincs, csak szóbéli, hogy a' nagy vihar áltál a' fákat le teritette az orosz szó Zvaliszka a hol a pásztorok telelési tanyájok volt Zvaliszka nevezték, innét érett Zuella helység neve'. Kétségtelenül összefügg a szlovák zvalit 'lerombol, összedönt' igével, de a részleteket még nem tisztáztam. Első előfordulása 1588: Zwyela, Zwela (Com.Zempl. 229). A magánhangzó-torlódás feloldásával tudatos magyarosítás történt a Zellő létrehozásakor (MEZŐ, 168). Zemplén megye 407 helységéből egyáltalán nem ad választ a községnév eredetét illetően 168, bevallja, hogy nem tudja: 125, valamiféle választ ad: 114 lejegyző. Azon lehet vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés. Ha azt nézzük, hogy pl. Kis- és Nagykövesd, Kisújlak, Nagymihály stb. nem adja meg a magától értetődő választ, akkor kevés, ha viszont azt nézzük, hogy feltűnően sok jó etimológiát adnak, akkor megfelelőnek tarthatjuk a válaszadást. Az csak természetes, hogy mondákat, anekdotákat találtak ki a magyarázatokra, vagy éppen a földesúr nevéből próbálták levezetni - anakronisztikusán - az eredetet. Ez más megyében is így van. A népnevek használata olykor megtévesztő lehet. A ruszinokat többnyire orosznak nevezik, ritkábban görögnek, akárcsak a szlovákok általános neve a tót, néha pedig a szláv. Sem a ruszin ~ ruszn(y)ák, sem a szlovák névvel nem találkoztam Zemplén megye leírásában. 514