A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

MIZSER Lajos: Zemplén megyei helységnév-vizsgálatok

Hoporty (Sóstófalva): „A lakosok úgy vélekednek a Név eredetéről, hogy a helység ezen szótól Hop-part eredhetett mert igen nagy parton kell a helységbe be ereszkedni". A magyarban sincs szójárási eredetű helységnév. Bár halvány utalás történik a térszínformára, de a névadás alapját képező hoporty jelentése 'göröngy, vakondtúrásos, begyöpösödött dombocska' (FNESz. II, 492, Sóstófalva a.). Izbugyabéla (Zbudská Belá): „Izbugyának azért neveztetik mert Drugeth jószága lévén leány ágon Izbugyai családra szált. - Béla vagy Bila eredeti nevét veszi a Bila voda-tól, a mely a falut át metczi". A FNESz (I, 641) is ugyanezt a magyarázatot adja. Ugyanígy indokolja az előtagot Izbugyabresztó (Laborcbér; Brestov nad Laborcom), Izbugyahosszúmező (Laborcmező; Zbudské Dlhé), Izbugyahrabóc, (Izbugyarabóc; Hrabovce nad Laborcom), Izbugyaradvány (VySná Radvaft) lejegyzője is. Izbugyarikitó (Zbudsky Rokitov): „...nem tudhatni csupán azt: hogy Rokotya fáktól, mint szomszéd község is vette volna meg nevezetét is". Roykytho formában lehet adatolni 1463-ból (CSANKI I, 361), ez igazolja a lejegyző igazát. A magyar Izbugya-, a szlovák Zbudsky - miként a leíró is céloz rá - megkülönböztető jellegű. Izbugyazbojna (Újbajna; VySné Zbojné): „A név eredetét Fedor Iván és Gubás rablóktól az az Görögöl Zbijnyiktöl vette ... Község pecsétje is furolyás rabló alakkal él...". A magyarázatot ld. Homonnazbojna a. Ez a helység lehetett az elsődleges, hiszen 1463-ból és 1560-ból is adatolható Zboyna formában (Com.Zempl. 130), bár a Com.Zempl. (130) Homounazbojna alatt is említi az első adatot. Jalova (Jármos; Jalová): „Jalova község elnevezése a hely minőségétől vette, amennyiben szó Jalova szláv nyelven medőt jelent". - Az 1568-ból (Com.Zempl. 75) adatolható (Jelowa) község valóban a szlovák jalová 'meddő, terméketlen' szóra megy vissza, ti. zemja 'föld'. A Jármos nevet köznévvel való helyettesítéssel kapta (MEZŐ, 176). Jeszenő (Várjeszenő; Jasenov): „...el nevezését azon tértül vette melyen épült, melyet is azon volt nagy mennyiségű Körös fatul Körösösnek vagy is Slavul Jasenovnak neveztek...". Ezt a FNESz. (I, 568) is megerősíti. Józseffalva (1912-ben Sárospatakhoz csatolták): „...lakosai I-ső József Császár által telepíttettek Nagy Német Országból, miről is nevezetét vette Józseffalva...". Mivel a telepítés 1785-ben történt, a névadó II. József volt. Pesty informátora, Raisz Gusztáv bíró megjegyzi, hogy „Ujpataknak is neveztetik". 1786: Iósef-falva, az Ujpatak elnevezés 1790-ben fordul elő először (BALASSA, 30-1). Kaleno (Kalenó; Kalinov): „...bizonyosnak álitják, hogy régenten Borro községe határjához tartozott, de miután egy ember honét honét nem gyött 's azon völgybe meg telepedet volna 's épitet magának házat ez egy Orosz fajú és Kalina nevezetű ember volt. Később anyira meg szaporodtak hogy mindég többet foglaltak a Borroi határból 's azért a község neve eredetért vette Kalina-rul 's maradt Kaleno, később osztán sok határ béli czivakodások után a megye külön határt Kalenonak és külön Borronak kijelelt...". Igen, valószínű a borói határból való kiválás, Borót (Borov) 1543-ban (FNESz. I, 240) említik először, míg Kalenót csak 1604-ben: Kalino (Com.Zempl. 78). A község elnevezése kétségtelenül a Kalina családnévből származik, azaz: 'Kalináé, Kalina földje, faluja'. Kaponya (Kapona). „Név eredetét veszi Kaponyás vagy Kaponyásy család után..." A fordítottja az igaz. A községnevet a FNESz. (I, 683) a 'merítőedény, az erre hasonlító mélyedés' jelentésű közszóból vezeti le. Karcsa: „A Község Közelében terjedvén el a Karcsa nevű ér..., honnan a helység nevezetét veszi". Ezt a FNESz. (I, 690) is megerősíti. 506