A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

MIZSER Lajos: Zemplén megyei helységnév-vizsgálatok

Károlyfalva: „Lakosai Magyar és Német nyelven beszélnek, valami Károly Herczeg által telepittettek...". A FNESz. (I, 693) pontosít: Trautson János Vilmos nevezte el Károly fiáról. Kelese (Kelca, az 1965. évi áttelepítés után Nova Kelöa): „Kelese nevezetét hihetőleg orosz Hrabóczi határt meg ütő Kelcsicze nevű erdős ároktól (:Kelcsicze az itteni szójárás szerint agyart - vadkan agyarát jelenti:) mely vaddisznók tartózkodási helye". Az elnevezésnek a hangalaki hasonlóságon kívül nincs köze a felsoroltakhoz, mivel személynévi eredetű (FNESz. I, 707). Kisráska (Maly Raskovce): „...a' tulajdonos Ráskayaktól vette eredetét". Pontosan megfordítva! A magyarázatot 1. Nagyráska a. Kladzán (Klazán; Kladszany): „Kladzán helysége nevezetére nézve az adatik elő hogy valaha ezen erdő részére valami bodnár mester emberek le telepedtek 's kapta volna ezen tót nevezetett - 's ezt magyar nevezetben is meg tartotta". A leíró jó helyen keresi a megoldást. A FNESz. (I, 763) a szlovák klada 'rönk; méhköpű, bödön' jelentésű szóból vezeti le a helységnevet. Kolbaszó (Végaszó; Kolbasov): „...szóbeli hagyomány, hogy ezen telelési tanyába, a' pásztorok sok Kolbászt ettek, ínnet ered a' név a helységnek Kolbaszó". Ezt a magyarázatot a lejegyző alighanem kínjában találta ki. Az valószínűsíthető, hogy eredetileg telelési tanya volt, hiszen 1548-ban említik először Kolbasa, Kolbazo formában (Com.Zempl. 92.). A községnév a Kolbász személynév + a birtoklást kifejező -ov származéka, azaz Kolbászé, Kolbász területe, faluja. Koskóc (Koskovce): „Koskócz falu. Hagyomány szerint régen Urasági major volt, melyben lakott egy szegény ember ki kasokat font miután pedig Kass annyi mint tótul Kos onnan eredért Koskócz". Meglehetősen zavaros magyarázat. A falunév jelentése: 'Koskóék helysége' (FNESz. I, 783). Krasznibrod (Laborcrév; Krásny Brod): „...a vidéken Laborcz vize is széjjel terjedt, annyira hogy sokszor gázolhatatlan volt mint hogy akkor országút nem lévén tehát a Laborcz folyóján keresztül utazni gyalog és szekereknek csak ot lehetett át meni szerentsésen annál fogva Kraszni brodnak neveztetik". E körülírás után lássuk SZIRMAY pontosítását! „Krasznibrod Latiné Pulchrum vadum ad amnem Labórczium, FNESz.qui hic transuadatur" (386: Krasznibrod latinul szép gázló a Laborc folyónál, amely itt átmegy). A helységnevet SZIRMAY 1552-ből adatolja (53), a Com.Zempl. (97) 1551-ből Kraznybrod formában. Laborcvolya (Laborcfalva; Vol'a): „...Laborcz nevezetét onnan vette mivel Laborcz vizéhez közel fekszik". Csak az előtagot magyarázza. Az utótag a vol'a 'az adótól ideiglenesen mentesített hely' szóra megy vissza (FNESz. II, 5, Laborcfalva a.). Lasztóc (Lastovce): Két magyarázata is van. 1. „E község név eredet tulajdonossátol származottnak állitatik..." 2. A néprege szerint „a tó egy láz alatt volt, Láztónak nevezték el ... a község név származását innen vette volna". Egyik sem jó, mivel a községnév a Vlast személynév -ovee képzős alakja (FNESz. II, 18). Legénye (Luhyhna): „...egy István nevű Királyi udvari apródnak mint Ifjú legénynek vitézségéért ajándékoztatott, kitől a község nevezetét, a család pedig praedicatumot nyert". A lejegyző SZIRMAYra hivatkozik, aki még az adomány évét is megadja: 1263. (267). Mihályi a. a szóhagyományt olvashatjuk: „István, Mihály kapták e helyet..., két részre osztatván ... Legénye az Istváné lett, de mivel István Legény maradt ... birtoka lett Legénye". Az elnevezés nem a családi állapotra utal, hanem puszta személynévre (FNESz. II, 22). 507