A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

szüléteken tálalják, de az 1970-es évek óta onnan elmaradhatatlan. A kelt tészta új he­lyen, új formában, de a szokáskörnek még mindig része, nem tűnt el teljesen, bár a cuk­ros sütemények mennyiségben messze felülmúlják. 5. Csigacsinálás A csigacsinálás az 1980-as évekig fontos társasmunka-alkalom volt, 21 melyre min­den meghívott ház nőtagja eljött, tojást és lisztet hozott a lakodalmat megelőző estén. A munka során kaláccsal és borral kínálták őket, majd vacsorát adtak a segédkezőknek. Az 1940-50-es években csigaleves, húsleves és kalács volt a menü, vacsorára a násznép fér­fitagjai is eljöttek, együtt mulatoztak. A csigaleves és a kalács is a lakodalmi étkezés egy-egy fogása volt, így a csigacsinálást szinte hozzákapcsolta a lakodalomhoz, megkü­lönböztetve más társasmunkáktól és a hétköznapoktól. Az 1960-as évektől a csigalevest fölváltotta a májgaluskaleves. A munkaalkalom ezáltal már nem annyira az ünnephez, inkább az előkészületekhez kapcsolódott. A csigatészta a lakodalom során kiemelkedő szerepű - ünnepi tészta, mert munkaigényes - a májgaluska viszont a hétköznapi ételsor része. Mindez jelzi a csigacsinálás megítélésének módosulását. Az 1980-as évektől, bár a tészta még mindig fontos része az étrendnek, már nem hívogatnak csigacsinálásra, nem közösen készítik el, hanem specialisták foglalkoznak ezzel, náluk rendelik meg a szük­séges mennyiséget. 6. Csirkepucolás A vendégek ellátásához szükséges húsmennyiséget egyrészt a lakodalmas ház saját jószágállománya fedezi, másrészt az ételajándékként behordott tyúkok, csirkék. Az 1940-es években a baromfi mellé még borjút vágtak, abból készültek a sültek. Az 1950­es években, a beszolgáltatások idején előfordult az is, hogy csak csirkét tudtak vágni, minden fogás abból készült. Az 1960-as évek közepétől azonban a baromfi mellé egy­három sertést vágtak le, a vendégek számától függően. A hűtőgépek, hűtőkocsik megje­lenése előtt, gyakran még az 1980-as években is az állatokat csak az esküvő napján vág­ták le, mivel tárolásukat nem tudták megoldani. Napjainkban a disznóvágás, a csirkepu­colás a pénteki előkészületi nap legfontosabb eseményei. A számos segédkezőnek ebédet főznek, amelynek tíz éve elmaradhatatlan fogásai a máj galuskaleves és a béles, a túrós lepény. Összefügghet ezzel, hogy az utolsó előkészületi nap legfontosabb eseménye, a csigacsinálás már nem él, így annak leves fogása egy másik fontos feladatához, a csirke­és disznóvágáshoz kapcsolódott. IV. A LAKODALOM NAPJÁNAK ÉTKEZÉSEI /. Ajándékhordás, reggeli A lakodalom reggelén vitték a meghívott vendégek az ajándékokat. A lagzi költsé­geihez hozzájárulva, tulajdonképpen a rendező család részére bort és kalácsot, illetve süteményt, továbbá az ifjú párnak szánt ajándékokat. Az ajándékhozókat vendégül lát­ták. Az első korszakban tejeskávét, forralt bort és kalácsot adtak. Aki elfogadta - nem 21 VigaGy., 1990.465^182. 487

Next

/
Oldalképek
Tartalom