A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

FÜGEDI Márta–DOBROSSY István: Az idegenforgalom szerepe a városkép alakításában Miskolcon

pontosan nyomon követte az ország fejlődését és a városalkotó középosztály alakulását, Miskolc ilyen. Ennek a városnak a szeme mindig Budapesten volt, és a magyar középosztály kialakulásának egyes fázisai szépen látszanak Miskolc történetén. ... Miskolc mindig haladt a korral, ami annyit is jelent, hogy engedelmesen, sőt túlbuzgón felvette mindazokat a hibákat is, amelyeket a kor magával hozott."

18 Minden - 1920-1940 között megfogalmazott - szlogenben van valami korábbról ismert, jellemző megfogalmazás, vagy arra alapot adó természeti, gazdasági adottság, lehetőség. Ezek a miskolci „márkajelek" vagy helyesebben márkajel-kísérletek valóban új arculatot keresnek, új tartalmat kívánnak feltárni. Ma már azonban ugyanolyan közhellyé süllyedt a „magyar Ruhr-vidék" elképzelése, mint a móriczi „legnagyobb jövőjű magyar város" feltételezése, gondolata. Néhány kiragadott példa is érzékelteti, hogy a politikai közgondolkodás és az idegenforgalom célkitűzései miként erősítik (erősítették) egymást a 20. század első fele városképének formálásában, kialakításában. „Miskolc a városok előretörésének szimbóluma lett" - fogalmazta meg Mikszáth Kálmán főispán (az író fia) 1930-ban. „Miskolc szimbolizálja azt a fiatalos erőt, amellyel a régi városok az összeomlás után új életre keltek. Miskolc fejlődése nem azért indult meg, mert Kassa »elesett«. - Kassa közelsége nyomta Miskolcot és a megmaradt Felvidék gravitációt mutat Miskolc felé. De Miskolc fejlődésének megindulása már a mostani század első decenniumában kezdődött, amikor még Kassa megvolt és virágzott. ...Miskolc előretörésének természetes erőforrásai vannak: Borsod gazdag természeti kincsekben, a nagy szén- és vastelepekben, kedvező gazdaságstratégiai helyzetében, az Alföld és a Felvidék találkozásában a két kultúra határvonalán egy sajátos kultúra területén, amelynek kifejezője."

19 Ennek a kultúrának a megismertetésére vállalkozott az 1926-ban megalakult Északmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség. (Jogelődjét 1912-ben Kassán hozták létre Felsőmagyarországi Idegenforgalmi Egyesület néven, amely az első világháborút követően megszűnt, de célkitűzései, alapelvei a miskolci példában tovább éltek.) Az Idegenforgalmi Szövetség központja Miskolc lett, hiszen Hodobay Sándor polgármester elmondása szerint: „e várost valósággal erre predesztinálja fejlett kultúrája, intenzív szellemi élete, erősen fejlődött ipara és kereskedelme, alkalmas fekvése, szép vidékü környéke. Mindez Miskolcot különösen alkalmassá teszi az idegenforgalom nyújtotta előnyök kellő kihasználására." Miskolc idegenforgalmi szerepvállalásában meghatározó volt a polgármester elhatározása, amelyet az alábbi tartalmú körlevélben tudatott a magyar városok hasonlóan első számú vezetőivel: „Miskolc thjf. város vezetősége elhatározta, hogy a város idegenforgalmának növelésére idegenforgalmi hivatalt szervez, amelynek célja Miskolc thjf. város és környékének, nevezetesen a Bükk, CsonkaMagyarország legmagasabb és legszebb őserdőkkel borított hegyvidékeinek, a lillafüredi és aggteleki cseppkőbarlangok vidékének, a Szeleta-barlangnak, nemkülönben a Bükkben lévő fürdők és klimatikus gyógyhelyeknek, um. Lillafüred, a város tulajdonát képező Görömböly-Tapolcza fürdő, továbbá Diósgyőrtapolca fürdő, Hámor természeti szépségeinek, gyógy- és kultúrtényezőinek, ipari és kereskedelmi értékeinek a legszélesebb körben való ismertetésével e helyeken könnyen, kényelmesen és olcsón hozzáférhetővé tenni. E hivatal címe: Miskolc thjf. város Idegenforgalmi Hivatala, székhelye: Miskolc Városháza." Megvolt tehát az idegenforgalmi elképzelés, s a megvalósításra - a város 18 Szabó Z, 1938.265. 19 Mikszáth K., 1930. 366