A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

LEHET-E KIALAKULT GÖRGEY-IKONOGRÁFIÁNK? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán GODA GERTRÚD Görgey Artúr alig egy év alatt végrehajtott dicsőséges, bátor és megfontolt hadvezéri sikere felmagasztalta a magyar szabadságharcot. De mindez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megkapja méltó helyét a nemzet történelmi tudatában. A sors kegyelme folytán kijárt neki a kétséges megítéltetésű világosi döntése után 57 életév emberi méltóságban s abban a hitben; bírálói felnőnek elképzeléséhez. Tetteit azóta több nemzedék értékelte újra meg újra, a hadtudomány régtől elfogadja a mártíromságot elvető ésszerű megoldását, mások még most 150 év távlatából is egy nagy lehetőség fel nem ismerésével vádolják. Ez a kettős megítéltetés elegendő ahhoz, hogy a képzőművészetben alakja ne váljék egyértelművé. Másként örökítette meg a csatáiban részt vevő fiatal Than Mór, mint Horvay János szobrászművész. Ő 1908-ban a budapesti Kossuth-emlékműegyüttes mellékalakjának mintázta Görgeyt, gúnyolódva, mint a marcangoló „Lelkiismeret" szobrászi megtestesítőjét.

1 Görgey születése idején családja már csak kisnemesi rangon állt, de a kor szokása szerint készíttettek magukról arcképet,

2 így Görgeynek gyermekkori ábrázolata is megmaradt.

3 A szabadságharcot megelőző életének három évtizedéből a portretírozónak nem kellett még különösebben a jellem megragadására törekednie. Egyszerűen a hasonlatosság volt az elvárás. Talán nem is találkozott ekkor még egyéniségének megragadására képes művésszel, s mint magánembernek erre nem volt miért törekednie sem. Csak 1848-as színrelépése és sikerei indokolták a jellemportré megszületését. A forradalom idején a 30 éves Görgey élete teljében volt, kialakult személyiségként határozott karakterjegyekkel bírt. Bár a róla készült két ismeretes daguerrotip felvétel is mutatja: vonásai meglehetősen szelídek voltak, s ezzel nem kis feladat elé állította arcképfestőit. Domborulatos koponyájára és tekintetének kifejezésére hagyatkozhattak csupán. Rövidre nyírt kopaszodó feje, gondozott bajsza és szakálla öreg koráig dísze volt arcának. Érdemes megfigyelni, hogy a kamera előtt mindkét esetben fegyvertelenül látjuk. Pedig C. Wilhelmb Gizella a sikeres tavaszi hadjárat, 1849. május 2l-e utánra datálja azokat. Strelisky Lipót pesti fotográfus kényelmes karosszékbe ültette a Budát felszabadító tábornokot. Görgey szivart tart kezében, s egy biedermeier polgár módján foglal helyet. De így is látszik testének rugalmas, kiművelt, délceg tartása, s a figyelem arcának nyílt tekintetére összpontosul. 1 Görgey Artúr élete és működése Magyarországon (Magyar Nemzeti Múzeum katalógusa 1990.) Szerk.: Simon V. Péter, Életrajz: Gerendás Lajos, ikonográfia: Cennerné Wilhelmb Gizella 93. 2 Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében megtalálható a Görgey család tagjainak kisméretű arcképe (Ltsz. 97.8. Görgey Julianna, 97.9. Görgey Anna, Namény Pálné, 97.10. Namény Pál) 3 i. m. Szombathely Smidt-Múzeum Ltsz. SI.71.1345. 17. 311